Vége a kiváltságos exportnak: az EU visszavette a kereskedelmi kedvezményeket Ukrajnától
Június 6-án véget ért egy korszak Ukrajna és az EU gazdasági kapcsolataiban: aznap átalakult az ukrán kereskedelmi kedvezmények rendszere, amely az orosz invázió 2022-es eszkalálódása óta vám- és kvótamentességet biztosított az ukrán mezőgazdasági termékek számára az EU piacán.
A döntést az Európai Bizottság május végén véglegesítette, és az új szabályozás értelmében az ukrán agrártermékek ismét kvótákhoz kötötten juthatnak be a közös piacra. Az intézkedés várhatóan komoly hatással lesz az ukrán exportvolumenre és a külkereskedelmi mérlegre, ugyanakkor a kijevi kormány, valamint a mezőgazdasági szakértők véleménye szerint nem tekinthető sem meglepetésnek, sem katasztrófának.
Életbe lépett az új kvótarendszer
A kvótarendszer visszaállítása a korábbi szabadkereskedelmi rezsimhez képest korlátozást jelent, még ha nem is a legszigorúbb formában. A „7/12-es elv” alapján kiszámított, új vámmentes mennyiségek a 2025-ös év fennmaradó hét hónapjára érvényesek:
- búza, liszt és meslin (azaz búza-rozs keverék) esetében 583 ezer tonna,
- kukoricából 379 ezer,
- árpából pedig 204 ezer tonna juthat vámmentesen az EU-ba.
E mennyiségek alacsonyabbak annál, mint amit Ukrajna szeretett volna elérni, de kompromisszumnak tekinthetők, figyelembe véve, hogy számos termék esetében már az első öt hónapban elérték vagy megközelítették a teljes éves plafont.
A legérzékenyebb termékkategóriák – mint a csirkehús, tojás, tejtermékek, cukor vagy méz – esetében szigorúbb korlátozások érvényesek.
- A csirkehús például 52 ezer tonnás kvótát kapott, de ez két időszakra oszlik,
- a tojás kvótája 3500 tonna,
- míg a tejpor és vaj együtt sem haladhatja meg a 8 ezer tonnát.
A szigorúbb szabályozás oka, hogy ezek a termékek közvetlen konkurenciát jelentenek a nyugat-európai feldolgozott élelmiszeripar számára.
Az ukrán kereskedelmi kedvezmények megvonása nem meglepetés
A gazdasági következmények értékelése során a legtöbb elemző egyetért abban, hogy bár az exportőrök veszteségei reálisak, az intézkedés nem sodorja válságba az ágazatot. A leggyakrabban idézett becslés szerint
a potenciális veszteség 3-3,5 milliárd euróra tehető,
de a tényleges hatás ettől még jócskán eltérhet. Denisz Marcsuk, az Összukrán Agrártanács alelnöke szerint a legnagyobb csapást azok a vállalkozások szenvedik el, amelyek kizárólag az EU piacaira termeltek, és nem készültek fel a változásokra, például alternatív értékesítési csatornák keresésével.
A hozzáadott értékkel rendelkező termékek, mint a csirkehús vagy a tej, valóban megsínylik a változást, de például a kukorica továbbra is vámmentesen juthat be az EU-ba, mivel erre a termékre eddig sem vonatkozott vámköltség
– fogalmazott Marcsuk.
A 2024-es év során Ukrajna 4,5 millió tonna búzát exportált az EU-ba, miközben az agrárvízummentesség bevezetése előtt ez az érték egymillió tonna alatt mozgott. Az exportrobbanás tehát jelentős részben az ideiglenes szabályozásnak köszönhető. A most bevezetett kvótarendszer visszafoghatja ezt a növekedést, de nem nullázza le az exportlehetőségeket. Olekszandra Avramenko, az Ukrán Agrárgazdasági Klub (UKAB) európai integrációs bizottságának vezetője úgy véli,
a most elfogadott szabályozás korlátozó, de még mindig sokkal előnyösebb, mint a 2014-es társulási megállapodás alapján érvényes DCFTA-megállapodás feltételei.
A politikai háttér is fontos szerepet játszott a döntésben. Több uniós tagállam – főleg Lengyelország – agrár-érdekképviseletei az elmúlt évben erőteljesen tiltakoztak az ukrán termékek beáramlása ellen, mivel attól tartanak, hogy az olcsóbb termékek kiszorítják a lengyel termelőket a piacról.
Ukrajnának is káros a szürke- és a feketeexport
Mihajlo Nepran, az Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara első alelnöke szerint nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdésről van szó. Mint mondta, „az ukrán agrárexport témája sok európai országban a belpolitikai viták részévé vált, főleg azokon a területeken, ahol a gazdák érdekei ütköznek az uniós kereskedelempolitikával”. Nepran szerint az ukrán oldalon is lenne mit rendbe tenni:
a „szürke” és „fekete” export aránya továbbra is aggasztó, a becslések szerint évente mintegy nyolcmilliárd dollárnyi valutabevételtől esik el az ország, amit a nem szabályos kivitel és a fiktív tranzitforgalom okoz.
A logisztika terén ezzel szemben kedvező folyamatok tapasztalhatók. Az agrárexport 90 százaléka már tengeri úton zajlik, főként az odesszai kikötőkön keresztül, így a közúti szállításra nehezedő nyomás – például határblokád – elhanyagolható. Ez jelentős javulás a háború kezdeti hónapjaihoz képest, amikor a tengeri útvonalak zárva voltak, és a teljes kivitel a közúti és vasúti szállításra korlátozódott.
Kijev nem tekinti véglegesnek a helyzetet, bővítené a kvótákat
Vitalij Koval agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a kormány nem tekinti véglegesnek a kialakult helyzetet. Szerinte a most bevezetett kvóták a tárgyalások első fázisának eredményei, és a következő hónapokban lehetőség nyílhat a bővítésükre is.
Célunk az, hogy növeljük a feldolgozott termékek arányát az exporton belül, mert ezeknek nagyobb a hozzáadott értékük és a nyereségességük is. Napraforgóolajat például háromszor drágábban tudunk eladni, mint nyers napraforgómagot, de ehhez növelni kell az üzemek kihasználtságát is, amely jelenleg 65 százalék körül mozog
– fejtette ki.
Még tovább feszülhet az ukrán büdzsé
A külkereskedelem jövőjét nemcsak az EU-s szabályozás, hanem a világpiaci trendek, az időjárási viszonyok és a globális versenytársak stratégiája is befolyásolja. A cukor ára például részben a brazíliai bioetanol-piac alakulásától függ:
- ha az olajárak alacsonyak,
- akkor a cukornádat inkább kristálycukorrá dolgozzák fel,
- így az európai piacra nagyobb mennyiségben érkezhet olcsó brazil termék.
- Ez pedig közvetetten az ukrán exportőröket is hátrányba hozhatja.
Ugyanakkor a tavaszi vetésterület Ukrajnában összesen 13,3 millió hektárt tett ki, ami elegendő a belső ellátás és a nemzetközi kötelezettségek teljesítésére is. A kukorica és a búza mellett napraforgóból (4,9 millió hektár) és szójából (2,3 millió hektár) is jókora termés várható.
A pénzügyi kockázatokra több elemző is felhívta a figyelmet. Andrij Sevcsisin gazdasági elemző szerint az ősz folyamán érezhető lesz a devizabeáramlás csökkenése, ami a költségvetést is megterheli. Az ország nemzetközi partnerei – köztük az Európai Unió – továbbra is jelentős pénzügyi támogatást nyújtanak, ám az exportból származó bevételek csökkenése rövid távon feszültséget okozhat a büdzsében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.