Erről álmodott Orbán Viktor: egyszerre két uniós ország lázadt fel Ursula von der Leyen terve ellen – nem akarják elveszíteni az orosz olajat
Magyarország után Görögország és Málta is szembeszállt azzal az uniós tervvel, amely az orosz olaj árplafonját a szállításhoz szükséges szolgáltatások teljes betiltásával váltaná fel. Ennek köszönhetően most már ez a két tagállam attól tart, hogy az intézkedés súlyosan érintené az európai hajózási ágazatot és tovább emelné az energiaárakat, így kijelentették: köszönik szépen, nem kérnek az uniós szankciókból.
Görögország és Málta a legutóbbi uniós nagyköveti értekezleten jelezte fenntartásait az Európai Bizottság új szankciós javaslatával kapcsolatban. A terv lényege, hogy az eddig alkalmazott orosz olajárplafont felváltaná a szállításhoz szükséges szolgáltatások – elsősorban a biztosítás és a szállítás – betiltása.
A két ország attól tart, hogy a váltás károkat okozna az európai hajózási szektornak, valamint további áremelkedést indíthatna el az energiapiacokon.
Görögország és Málta egyaránt jelentős tengeri szállítási kapacitásokkal rendelkezik, közvetlen gazdasági érdekeik fűződnek a kérdéshez.
Athén és Valletta emellett további magyarázatot kért arra a brüsszeli elképzelésre is, amely külföldi kikötőket szankcionálna az orosz olaj kezeléséért, valamint szigorítaná a hajók értékesítésének ellenőrzését annak érdekében, hogy kevesebb hajó kerüljön az orosz árnyékflottához.
Újabb Oroszország elleni szankciók – ezúttal variációkkal
Az Európai Bizottság múlt héten terjesztette elő a javaslatot, amely az eddigi árplafon helyett a szolgáltatási tilalomra épülne. A lépés egyértelműen azt tükrözi, hogy az árkorlátozás nem tudta érdemben visszafogni Moszkva olajbevételeit.
Az intézkedés az EU 20. szankciós csomagjának központi eleme, amely Oroszországot célozza az immár négy éve tartó ukrajnai háború miatt. A terv csak a G7-országok támogatásával léphetne életbe, mivel az árplafont is közösen vezették be 2022 végén. Az Egyesült Államok álláspontja egyelőre nem egyértelmű.
Ukrajna elkezdett menekülni az IMF elől, Zelenszkij rájött, hogy ez átverés: őrült alkudozásba kezdett, de nagyon kell nekik a 8 milliárd dollár
A kormány mérsékelni próbálja a lakossági és politikai ellenállást, miközben sürgősen szüksége van a pénzügyi támogatásra. Ukrajna enyhítene azon a népszerűtlen adótörvényen, amely az IMF több mint 8 milliárd dolláros hitelprogramjának feltétele lenne.
A csomag azonban más vitás elemeket is tartalmaz. Az EU például mérlegeli két kínai bank – a Heihe Rural Commercial Bank és a Heilongjiang Suifenhe Rural Commercial Bank – szankcióinak feloldását, miután Peking vállalásokat tett Oroszország háborús támogatásának korlátozására. A bankokat tavaly augusztusban vették célba, amire válaszul Kína két kisebb uniós bankot szankcionált.
A Bloomberg értesülései szerint azonban Kína továbbra is Oroszország legfontosabb háborús támogatója, amely a fegyvergyártáshoz szükséges kritikus eszközök jelentős részét biztosítja.
Emiatt az új csomag több kínai és más országokban működő vállalatot is szankcionálna, amelyek a vádak szerint kulcsfontosságú alkatrészekkel látják el az orosz hadiipart.
A javaslat kriptovaluta-szolgáltatókat, valamint Közép-Ázsiában és Laoszban működő bankokat is célba vesz, amelyek Brüsszel szerint segítik Moszkvát a szankciók megkerülésében.
Ráadásul az EU először alkalmazná az úgynevezett szankciómegkerülés elleni eszközét is, amely bizonyos gépek és rádiótechnikai eszközök exportját tiltaná meg Kirgizisztánba. Németország azonban attól tart, hogy ez rontaná a kétoldalú kapcsolatokat, ezért alternatívaként a háború előtti kereskedelmi adatokon alapuló kvóták bevezetése merült fel.
A csomag több mint 360 millió euró értékű exportkorlátozást tartalmaz – például gumi- és vegyipari termékekre –, valamint félmilliárd eurót meghaladó importtilalmat, köztük egyes fémekre. Emellett kvótát vezetnének be az ammónia behozatalára is.
Az uniós szankciók elfogadásához azonban minden tagállam egyhangú támogatása szükséges, ezért az ellenálló tábor növekedésével a csomag még jelentősen módosulhat.
Brüsszel célja, hogy a 20. szankciós csomagot február végéig véglegesítsék, de a magyar, görög és máltai fenntartások alapján Ursula von der Leyen nem fogja megúszni a kemény tárgyalásokat.
Az orosz gazdaságot telibe találták a Lukoil és Rosznyefty elleni szankciók, fillérekért kénytelenek eladni az olajat
Moszkva csak óriási kedvezmény mellett tudja eladni olaját a nemzetközi piacokon. A Lukoil és a Rosznyefty elleni szankciók után kevesen mernek üzletelni az orosz olajóriásokkal.
