Teljes döbbenet Németországban: csődbe ment a legrégebbi sörfőzde - 130 évig bírta, most már nem tudja fizetni a zöldátállást
Az egy főre jutó sörfogyasztás világszerte csökken. Ez a tendencia a német piacon is észrevehető, a kisebb sörfőzdék egyre inkább pénzügyi nehézségekkel küzdenek. Még a tradicionális sörfőzdék is könnyen gondba kerülhetnek, most az Alsó-Szászországból származó Carl Betz sörgyár jelentett csődöt – írja a Merkur.
A Celle városában lévő üzem hosszú hagyományokra tekint vissza: a főzdét 1893-ban alapították, így Németország legrégebbi malátasört gyártó sörfőzdéje. A Carl Betz folyamatosan bővítette termékkínálatát, így is próbált lépést tartani a változó vásárlói igényekkel.
A Német Sörfőzők Szövetségének (DBB) adatai azt mutatják, hogy
2020 óta országszerte több mint kilencven sörfőzdének kellett bezárnia kapuit pénzügyi problémák miatt, a válság részben a sörfogyasztás országos csökkenésének tudható be.
Míg 2017-ben átlagosan körülbelül 100 liter sört fogyasztottak fejenként, ez a szám tavaly mindössze 88 liter volt.
A DBB a demográfiai változásokat, többek között Németország elöregedő lakosságát is okolja a sörfogyasztás csökkenéséért.
A sörfogyasztás visszaesése mellett a Német Sörfőzők Szövetsége (DBB) az egyre növekvő energiaköltségeket is említi.
Nemcsak a főzés és a hűtés, hanem a palackok tisztítása is nagyon drága.
A 2045-re kitűzött klímasemlegesség csak újabb nehézséget jelent, beruházási kényszerbe taszítja a főzdéket.
Bárki, aki egy sörfőzdét gázról elektromos áramra állít át, a létesítmények 80 százalékát újjá kell építenie, ráadásul a szükséges új technológiák egy részét még ki sem fejlesztették
– magyarázta Christian Weber, a DBB elnöke.
A hullámnak közel sincs vége: A cellei Carl Betz sörfőzde előtt az alsó-szászországi Oettinger sörfőzde már bejelentette braunschweigi üzemének bezárását. A braunschweigi Oettinger-termelést Észak-Rajna-Vesztfáliába helyezik át.
Idehaza fejlesztenek
Nagy fába vágták a fejszét Kőbányán. A Dreher-gyár alatt húzódó, 13. századi mészkőbánya föld alatti járatait is meg kellett erősíteni ahhoz, hogy megkezdhessék az új üzem építését. A cég 100 milliárd forintos beruházásának első szakaszában teljesen megújul az erjesztés folyamata, amelyhez a Dunán már le is úsztattak Németországból 35, gigászi méretű tartályt.
Az erjesztő- és ászokolótartályokat ősszel éjszakánként szállították át közúton a Csepeli Szabadkikötőből a kőbányai gyár területére.
A legnagyobb, 20–22 méteres darabokat szigetelés nélkül kellett legyártani, ugyanis csak így kaphatták meg az engedélyt „túlméretes szállítmány” mozgatására.
A folyamatot tehát tovább bonyolítja, hogy a külső szigetelőréteget az építkezés helyszínén, egy erre a célra felállított csarnokban helyezik fel, nemzetközi szakembergárda közreműködésével.
Meghatározza a sör ízét
A sörgyártás egyik legkritikusabb lépése a főzést követő erjesztés, amelynek során az élesztő a sörlében található cukrokat alkohollá és szén-dioxiddá alakítja – ez alapvetően meghatározza a sör ízét, illatát és szénsavtartalmát. Éppen ezért meghatározó a mostani beruházás a Dreher életében: a modern épületek és a 300 köbméteres tartályok mellett új technológiák is megjelennek. Az erjesztőépület mellett egy új energiaközpont is épül, amely később a teljes gyártási folyamatot kiszolgálja, és javítja a víz- és energiafelhasználás hatékonyságát.
