Húst eszik? Készüljön fel az őrült drágulásra – itt az európai terv, hogyan adóztatnák meg
A zöldforradalomba belecsavarodott, tudósnak álcázott politikai aktivisták továbbra is képtelenek túllépni a húsevés megbélyegzésén és a hústermelő ágazat ellehetetlenítésén: a The Guardian által ismertetett legújabb tanulmány szerint jelentősen mérsékelhető lenne az európai háztartások környezeti terhelése, ha a húsfélékre megszűnnének az áfakedvezmények, és mindenhol a teljes áfakulcs vonatkozna rájuk.
A húsfogyasztás környezeti hatásainak „gyorsan és viszonylag olcsó csökkentése” érdekében a Nature Food folyóiratban publikált tanulmányt jegyző Potsdami Klímakutató Intézet munkatársai az uniós országokban megtermelt
- marha-,
- sertés-,
- bárány- és
- csirkehúsra
is a teljes áfakulcsot alkalmaznák, ami szerintük 3–6 százalékkal csökkentené az élelmiszer-fogyasztás környezeti ártalmait.
Rohamtempóban halad a húsipari cég magyarországi beruházása – már csak az a kérdés, kik dolgoznak majd benne
A hús: az örök ellenség
A tanulmány szerint az állati eredetű élelmiszerek adják az Európai Unió étrendhez köthető ökológiai lábnyomának legnagyobb részét. A háztartások étrendje felel
- az üvegházhatású gázok közel negyedéért,
- a biodiverzitás-csökkenés több mint feléért,
- a foszforszennyezésért és
- a vízfelhasználás közel háromnegyedéért.
Mindezek ellenére az Európai Unió 27 tagállamából 22-ben kedvezményes áfakulcs vonatkozik a húsra. Írországban például nullaszázalékos az áfa a húsra, miközben az általános kulcs 23 százalék. Franciaországban 15, Németországban és Olaszországban 12, Spanyolországban 11 százalékpontos a különbség.
Teljes áfakulcs csak Bulgáriában, Dániában, Észtországban, Lettországban és Litvániában érvényes.
Mit hozna a drágítás?
A The Guardian által idézett számítás szerint, ha megszűnne a hús áfakedvezménye, az élelmiszer-fogyasztás okozta környezeti károk akár 3,5–5,7 százalékkal csökkennének.
A klímavédelmi hatás évente mintegy 30 millió tonna szén-dioxid-egyenérték megtakarítását jelentené, ami az EU kibocsátásának körülbelül 5 százaléka.
Az intézkedés évi 109 euróval terhelné meg egy átlagos uniós háztartás költségvetését.
A tanulmány szerzői persze igyekeznek kedvezőbb fényben feltüntetni az anyagi vonzatokat, mondván:
Ha az állam az extra bevételt visszaosztaná a lakosságnak, a nettó teher csak évi 26 euró lenne.
A kutatók szerint egy „még hatékonyabb”, „még nagyobb környezeti hasznot hozó”, de politikailag bonyolultabb megoldás lenne az élelmiszerekre kivetett 52 eurós szén-dioxid-ár, amelytől szerintük valahogy 12 euróra csökkenne az uniós háztartások teljes éves kiadása. (Ennek a legvalószínűbb módja az lenne, hogy a magas árak miatt senki sem vásárolna ennivalót – a szerk.)
Charlotte Plinke, a tanulmány egyik szerzője úgy nyilatkozott:
Az eredményeink azt mutatják, hogy ezek az intézkedések hatékonyak, de azt is, hogy ma még nem árazzuk be megfelelően a hús környezeti hatásait.
Szerinte kulcsfontosságú, hogy pontosan ismerjük a valódi hatásokat, és átlátható legyen, mire költik az ebből származó bevételeket.
