Ismét új tulajdonosa lesz az amerikai nukleáris ipar meghatározó szereplőjének a Westinghouse Electric Companynek. Az atomerőművi berendezéseket szállító, a kivitelezésben, az üzemeltetésben és az üzemanyag-ellátásban is részt vállaló Westinghouse egy 7,9 milliárd dolláros ügylet részében cserél gazdát, s kerül az uránbányászattal és feldolgozással foglalkozó Cameco 49 százalékos tulajdonába.
Utóbbi mellé becsatlakozik a Brookfield Renewable Partners, intézményi befektetőkkel együtt. A Cameco 2,2 milliárd, a Brookfield 2,3 milliárd dollárt fizet a részesedéséért, míg a fennmaradó 2,1 milliárd dolláros tétel a Westinghouse adósságának átvállalását takarja.
Az ügylet részben házon belül történik,
hiszen a Westinghouse-t 2018-ban a csődeljárás során 4,6 milliárd dollárért és adósságainak átvállalásával szerezte meg a kanadai Brookfield Business Partners befektetési társaság a japán Toshibától. A Brookfield Business Partnerst a cégben résztulajdonosi pozícióban a Brookfield Renewable Partners váltja fel.
Az súlyosbodása és a klímakatasztrófa fenyegetése közepette megszületett üzlet jól jelzi az atomenergia szerepének felértékelődését. Az atom a zérókibocsátással jellemzett villamosenergia-termelésben a megújuló forrásokkal került egy polcra, bár ezt számos, a nukleáris áramtermelést kiemelt kockázati tényezőként tekintő fejlett ország – mint Ausztria – is sérelmezi.
Az viszont kétségtelen, hogy a zéró emissziós törekvések idején
a kitűzött ambiciózus klímavédelmi célokat aligha lehet az atomenergia igénybe vétele nélkül elérni,
ezt jelzik a szaporodó atomerőmű-építések és a bezárásra, leszerelésre ítélt létesítmények tervezett újraindítása. Jó példa erre Németország, amely a fukusimai erőmű katasztrófát követően mondott le az atomról, s amely most inkább újranyitná a még üzemképes blokkjait ahelyett, hogy a korábbi menetrend szerint az év végéig végleg bezárna azokat. A japánok is meggondolták magukat, s újraindítanak több blokkot is.
Az atomerőművi berendezéseket gyártó Westinghouse Electric az egyik legnagyobb, és kétségtelenül az egyik legpatinásabb cég az iparágban.
Az atomenergia reneszánsza most nagyban hozzájárul a 2017-ban csődvédelembe menekült társaság fejlődéséhez.
Akkori tulajdonosát, a Toshibát az ügy nagyon megrázta, csak nemzeti összefogással és részvénykibocsátással bevont friss tőkével tudta rendezni sorait.
Félő volt, hogy a családi ezüstként kezelt memória üzletágát is áron alul lesz kénytelen értékesíteni, amint az is, hogy tőkehelyzetének megrendülése miatt részvényeit szégyenszemre kivezetik a tokiói tőzsdéről. Erre azonban nem került sor, de a japánok így is nagyon megégették magukat.
A 2011-es fukusimai reaktorkatasztrófa után az atomenergetikai ágazat válságba süllyedt, a Toshiba bevételeinek harmadát üzletág már harmadik éve volt veszteséges, s gondjait a több milliárd dolláros adósságot felhalmozó Westinghouse is súlyosbította.
A Westinghouse azt az alaptételt igazolta, mely szerint atomerőművet határidőre és jelentős költségtúllépés nélkül képtelenség átadni.
Az amerikai félkész beruházások és a költségek megszaladása pedig csődbe vitte a társaságot. Helyzete azóta az új tulajdonos színrelépésével konszolidálódott, de rózsásnak azért még nem mondható. A cég most az ukrajnai atomerőművek fűtőanyag-ellátásában is részt vállalt és a szaúd-arábiai erőműépítési projektekből sem szeretne kimaradni.
Hasonló nehézségekkel között az utóbbi évtizedben Észak-Amerika legnagyobb uránbányászati és -feldolgozó cége, a Cameco, amelyet aztán ismét felfedeztek az atomenergiában lehetőséget látó befektetők, s a cég részvényárfolyamát 2020 óta 190 százalékkal verték fel. Most azonban hirtelen megijedhettek, a Westinghouse ügylet bejelentését ugyanis 12 százalékos eséssel fogadta a piac.
