Az utóbbi évek legnagyobb, 7 százalékos napon belüli árfolyam-emelkedését produkálta a Toshiba részvénye csütörtökön a tokiói értéktőzsdén, miután pozitív hírek láttak napvilágot az elektronikai vállalatcsoport értékesítésével kapcsolatban. A Kyodo hírügynökség értesülései szerint 19 milliárd dollár értékű ajánlat futott be a Japan Industrial Partners befektetési társaság vezette konzorcium részéről, ez a szerdai tőzsdei záróárhoz képest 26 százalékos prémiumot tartalmaz.
A Toshiba részvényárfolyama az idén a felvásárlási csata közepette eddig csak 17 százalékkal erősödött. A Japan Industrial Partners konzorciuma – benne a Chubu Electric Powerrel és az európai CVC Capital Partnersszel – sajtóhírek szerint ezzel bejutott a második körbe, ahol kiemelt státuszt élveznek a tárgyalások folytatásakor.
A vételár a tőzsdei árfolyam mozgásának tükrében még módosulhat.
A konzorcium 6,8 milliárd dollárt tenne le az asztalra, a vételár többi részét bankhitelből fedezné,
ami a mai nemzetközi kamatlábak mellett bátor vállalkozás, bár a japán irányadó ráta unikumként
még mindig mínusz 0,10 százalékon áll, ennek fényében a helyben történő eladósodás kockázata meglehetősen csekély.
A Toshibát a 2010-es évek könyvelési botrányai és a menedzsment baklövéseinek eredményeként 2017-ben meglegyintette a csőd szele, ebben a most kedden tulajdonosváltáson átment amerikai leányvállalata, a Westinghouse Electric is ludas volt. Az atomenergetikában érdekelt leánycég több milliárd dolláros adósságot felhalmozva kért csődvédelmet 2017-ben, onnan húzta ki és állította talpra a kanadai Brookfield befektetési társaság.
A Toshiba japán összefogással, tőkeemeléssel tudta stabilizálni a helyzetét, ám az utána következő éveket az új menedzsment és az aktivista részvényesi csoportok közötti folyamatos harc határozta meg, egyben ez vetette vissza a vállalatóriás növekedését. A feszültség tavaly kulminálódott, amikor az aktivista részvényesek által kezdeményezett vizsgálat kiderítette, hogy a menedzsment a japán gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztériummal összejátszva akadályozta meg a tengerentúli befektetők további befolyásszerzését.
Az aktivisták által az igazgatóságba javasolt új tagokat ugyanis leszavazták a közgyűlésen. Ennek a hátterében az állt, hogy a szaktárca a Toshiba birtokában lévő nukleáris technológiát nemzetbiztonsági szempontból stratégiainak minősítette, így a külföldiek jogainak korlátozása valahol érthető is volt.
Travis Lundy, a Quiddity Advisors elemzője szerint
nem világos, hogy végül hányan is maradtak versenyben a Toshibáért,
a legvalószínűbb, hogy a Japan Industrial Partners mellett az állami hátterű Japan Investment Corp. is labdába rúghat még.
A két csapat korábban még együtt indult, de menet közben szétváltak, s a Japan Investment Corp.-hoz csatlakozott a korábbi fordulókat kihagyó amerikai Bain Capital magántőke-társaság. Lundy szerint a Toshibának a további fejlődéséhez mindenképp érdekében áll megszabadulni aktivista részvényeseitől, ám ezt csak úgy teheti meg, ha kivásárolja őket.
Ők viszont nyerni szeretnének a bolton, nem is keveset, hiszen ezért aktivista befektetők.
Mindkét befektetői csoport feltett szándéka, hogy kivezesse a Toshibát a tőzsdéről,
elvágva ezzel annak a lehetőségét, hogy a cég újból aktivista befektetők célpontjává válhasson.
