A várakozásnál is magasabbra hágott az a friss adatok szerint, pedig az üzemanyagárstop eltörlésének a hatása csak ezután érkezik. A forint az árstopdöntésre és az inflációs meglepetésre is mérsékelten reagált, immár négy hete nem távolodik el néhány egységnél messzebbre a 410-es vonaltól az euróval szemben, pedig ebben az időszakban sok minden történt: a sokkszerű hírek sem tudtak elég lendületet adni, hogy az árfolyam kitörjön a 400 alatti régiók vagy a két hónapja az csúcsán elért 430-on túli rekordmélypont irányába.
Novemberben éves alapon 22,5 százalék volt a magyar infláció, magasabb, mint a 21,1 százalékos előző havi. Az inflációs meglepetés a tankönyv szerint erősíti a helyi devizát, ha a várakozások szerint jegybanki szigorítást szül, és gyengíti, ha egy magasabb inflációs pályát olvasnak ki belőle a piacokon, jegybanki beavatkozás nélkül, netán azzal együtt is.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György hétfőn parlamenti bizottsági meghallgatásán megerősítette, hogy a jegybank folytatja a harcot az infláció ellen, de ez még az előtt volt, hogy a kormány kedden este több mint egy év után hirtelen eltörölte az üzemanyagok árstopját. Ráadásul a korábban kormánytag jegybankelnök és a kormánypolitikusok látványosan tengelyt akasztottak egymással. Az ilyen konfliktusok pedig nem szokták növelni a helyi deviza vásárlóinak táborát.
A forint már az inflációs adatok közlését megelőzően gyengült a szerda esti 410,6 körüli szintekről. Amikor kijöttek az adatok, szinte nem reagált, és majd egy órát habozott a 412,5-es szinten, majd 10 óra környékén hirtelen 415-nél termett. Ez még mindig nem jelent kitörést a gyengülő irányban, hiszen ezt a szintet az elmúlt hetekben jó néhányszor meglátogatta, de a magyar fizetőeszközön érzékelhető a nyomás.
Az inflációs és a deficitet mutató havi külkereskedelmi mérlegadatok közlésével egy időben lejjebb nyitottak a budapesti részvényárak. A Mol árfolyama 5,8 százalékkal zuhant, miután tegnap késő este kiderült, hogy hatalmas extraprofitadót róttak ki a cégre.
Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója a következőképpen kommentálta az inflációs adatokat, illetve hatásukat a jegybankra és a forintra:
Noha az inflációs adatok a kamatemelési ciklus lezárásának bejelentése óta már kisebb hatással vannak a monetáris politikára, jelentőségüket mégsem szabad alábecsülni. Azzal számolunk, hogy a gazdasági lassulás ellenére is az infláció viszonylag magas szinten ragadhat (2023-ban az éves átlag 15,8 százalék körül alakulhat), ráadásul felfelé mutató kockázatokkal (lásd ársapkák eltörlése). Ez a forint árfolyamára is hatással lehet, ezért továbbra is fokozott óvatosság és éberség indokolt a hazai jegybank részéről.
