BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Reménytelenül döglődik a DAX

A DAX kosarában szereplő 40 blue chip közül 23-at az 1800-as években vagy annál is korábban alapítottak.

Amikor szeptemberben a német autóipar egyik üdvöskéje, a Porsche 75 milliárd eurós nyilvános részvénykibocsátást hajtott végre, Theo Wimer, a Deutsche Börse vezérigazgatója történelmi napról beszélt. Weimernek tökéletesen igaza volt – csak egy kicsit más értelemben, mint ahogy gondolta. 

Initial public offering of the car manufacturer Porsche 29 September 2022, Hesse, Frankfurt/Main: Oliver Blume (r), Chairman of the Board of Management of Volkswagen AG and Porsche AG, and Lutz Meschke, Deputy Chairman of the Board of Management and Member of the Board of Management for Finance and IT, ring the bell at the IPO of Porsche AG on the Frankfurt Stock Exchange. With the IPO of its sports car subsidiary Porsche, Volkswagen raises almost 9.4 billion euros. Porsche AG's IPO is the largest initial public offering in Germany since Telekom in 1996. Photo: Boris Roessler/dpa (Photo by BORIS ROESSLER / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)
A Porsche bevezetése a frankfurti tőzsdére – Fotó: AFP

A patinás autógyár tőzsdei megjelenése sokkal inkább a haldokló német részvénypiac egyik utolsó fellángolása volt – így utólag nézve. A Porsche részvénykibocsátását követően nem egészen egy hónappal a DAX kosarának legnagyobb cége, a Linde közölte, hogy távozik a német nyilvános piacról, helyette a New York Stock Exchange-re fókuszál, mondván a német tőzsdei megjelenés csak rontott a kapitalizációján.

A járvány kapcsán világhírűvé vált BioNTech nem is bajlódott a  frankfurti bevezetéssel, még inkább 2019-ben a Nasdaqra ment. 

A döntés teljesen logikus volt, az amerikai cégek sokkal magasabb értékeltségen forognak, mint európai szektortársaik. A technológiai szektorban sem volt túl sikeres az öreg kontinens, egyik legnagyobb üdvöskéjét, a Wirecardot könyvelési csalások sorozata rázta meg, egykori vezérigazgatója, Markus Braun müncheni bírók ítéletére vár – kinéz neki vagy 15 év. 

Így nem csoda, ha a német börze nem tudott megújulni. A DAX kosarában szereplő 40 blue chip közül 23-at az 1800-as években vagy annál is korábban alapítottak. Mindössze két olyan van, amely ilyen értelemben modernnek tekinthető, a Vonovia és a Zalando. Az indexet ma nagy ipari konglomerátumok és azok leányvállalatai dominálják: Siemens (négy vállalattal), Volkswagen/Porsche (hárommal), Mercedes (kettővel), valamint a Bayer szintén két céggel.

 

A DAX alulteljesítésének története a globális részvénypiacokon jóval azelőtt elkezdődött, hogy az orosz–ukrán háború kapcsán Németország elvágta volna magát az olcsó orosz energiahordozóktól és nyersanyagoktól. Az elmúlt öt év során a DAX 6, míg az MSCI World index 18 százalékkal emelkedett, a tengerentúli S&P 500 viszont 42 százalékkal lőtt ki. A 40 legnagyobb nyilvános német cég kapitalizációja 1,6 ezer milliárd euró, durván egyötödével kevesebb, mint az Apple 2,1 ezer milliárd dolláros piaci értéke.

A német lejtmenetnek több oka van, de elsősorban az innováció hiánya fájó. A híres német gépipari és technológiai szektor lemaradt. 

A World Intellectual Property Organization 2022-es statisztikái szerint Európa legnagyobb gazdasága mindössze a nyolcadik a világon ezen a téren

 – megelőzi őt Svájc, Svédország, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok.

A DAX kapitalizációjának egyötödét autóipari cégek adják, szinte mindegyikük lemaradt a villanyautó-versenyben. Bár mindent elkövettek, hogy a kibocsátási normák kevésbé legyenek szigorúak, még csaltak is ezzeljegyzi meg a Financial Times kolumnistája.

Másik alapprobléma a német vállalatok kétszintű irányítási rendszere – az igazgatóság viszi a napi ügyeket, a felügyelőbizottság pedig ellenőrzi őket. Ezzel önmagában nincs is gond, viszont a német törvények értelmében a felügyelőbizottság felét a munkavállalók képviselői közül kell választani. Gyakori jelenség az is, hogy az fb. elnöke a cég korábbi vezérigazgatója, aki – teljesen érthetően – a korábbi stratégiát képviseli, kevéssé nyitott az újításokra. Ez a mix nemcsak a munkaerőpiacot, de a vállalatot is rugalmatlanná teszi. 

Egy alkalmatlannak bizonyuló vezérigazgató simán maradhat a pozíciójában, ellenállva a részvényesi nyomásnak. 

A Bayer árfolyama (euró)

Jó példa erre a Bayern esete a Monsantóval. A német gyógyszer- és vegyipari konszern kezdetben 36 milliárd dollárért szerette volna felvásárolni amerikai szektortársát, és ez a heves részvényesi tiltakozás ellenére meg is valósult – anélkül, hogy az éves közgyűlés áldását adta volna a tranzakcióra. Werner Baumann, a cég vezérigazgatója úgy is megtarthatta az állását, hogy 2019-ben a részvényesek 55 százaléka ellenezte a menedzsment döntéseit. Baumann ma is vezérigazgató, holott a Monsanto-felvásárlás óta a társaság részvényeinek árfolyama 43 százalékkal zuhant. 

A Bayer kapitalizációja 48 milliárd euró, jóval kevesebb, mint az a 60 milliárd, amelyet kénytelen volt a Monsantóért fizetni.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.