Nagyot változott a lesajnált szektor megítélése, rá is kaptak a befektetők
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságIdén újra felfedezték maguknak az európai befektetők a hosszú ideig mostohaként kezelt távközlési cégeket. A magas költségigényű beruházások mostanra tetőztek, miközben a cégfelvásárlások és fúziók (M&A) újbóli felfutása a hozamoknak is aláfűthet.
A tőkebeáramlások visszatérése fordulópontot jelenthet a szektor számára, amely februárban még az elmúlt bő három évtized legrosszabb alulteljesítését könyvelhette el a tágabb tőkepiacokkal szemben.
A távközlési vállalatok magas adósságállománya ugyan még sok alapkezelőt elriaszt az itteni kitettség bővítésétől, a szóban forgó cégek növekvő készpénztermelése, valamint az Európai Uniónak az ágazati fúziókkal kapcsolatos, hagyományosan szigorú álláspontjának esetleges enyhülése miatt a távközlési részvények kilátásai ma már fényesebbnek tűnnek – vonja le a következtetést ágazati elemzésében a Reuters.
Új szelek fújnak a távközlési piacon
„A historikus ellenszelek némelyike alábbhagyni látszik” – mondta Luca Fina, a Generali Insurance Asset Management részvénypiaci részlegének vezetője. A szolgáltató jelenleg szelektíven felülsúlyozza a szektort, amelyre tavaly még semleges ajánlást, 2021-ben pedig alulsúlyozást javasolt.
A beruházási ciklus többnyire mögöttünk van, ami javuló szabad cash flow termeléshez, az infláció pedig áremeléshez vezet, miközben a szabályozó hatóságok láthatóan kedvezőbb álláspontot képviselnek a konszolidációval kapcsolatban
– tette hozzá a Generali szakértője.
A távközlési cégekbe fektető szektoralapokba idén szűk öt hónap alatt 1,8 milliárd dollárnyi friss tőke érkezett, amivel a tavalyi kiáramlás bő 80 százalékát visszaszerezték a tőkeáramlásokat monitorozó EPFR adatai szerint.
Főként Európa fejlett piacain, Finnországban, Norvégiában, Ausztriában, Franciaországban és Németországban kaptak rá ezekre az alapokra a befektetők.
A befektetők újdonsült érdeklődése pedig az eszközárfolyamokban is megmutatkozik. A februári mélypontot követően nyugat-európai távközlési részvényeket tömörítő Stoxx 600 Telecom alindex valósággal szárnyra kapott, és 11 százalékos árfolyam-emelkedést tud felmutatni az év eleje óta, de néhány hete még 17 százalékos plusznál járt az index. Ezzel szemben a szélesebb piacot lefedő európai blue chip index, a Stoxx 600 alig 7 százalékkal került feljebb 2023 kezdete óta, és idei csúcsán is csupán 11 százalékos hozamot szállított.
Az európai távközlési vállalatok még ezzel együtt is relatíve olcsónak számítanak, a 30 éves átlagértékelésüknél 21 százalékkal alacsonyabban forognak, az alapnyereség 5,8-szeresénak megfelelő vállalati értéken (EV/EBITDA). A szélesebb piachoz képest ennél is nagyobb, 31 százalékos a diszkontjuk EV/EBITDA-alapon.
Piaci konszolidáció, lecsengő nagyberuházások
A befektetők közben tűkön ülve várják, hogy az Európai Bizottság jóváhagyja-e az Orange és a MasMovil 18,6 milliárd euró értékű spanyolországi fúzióját. A brüsszeli testület várhatóan szeptemberben hoz döntést az ügyben, az esetleges, további piaci konszolidáció irányába mutató lépés pedig még a szkeptikusokat is arra késztetheti, hogy átgondolják az iparággal kapcsolatos negatív véleményüket.
A kontinens legnagyobb alapkezelője, az Amundi már hosszabb ideje optimista, és 2022 második felétől felülsúlyozásra ajánlja a szektort. Luca Corona, az Amundi vezető távközlési szektorelemzője szerint úgy tűnik, hogy a szolgáltatások árának általános emelését a múltban tapasztaltakkal ellentétben a kisebb szereplők most nem próbálták meg arra használni, hogy nagyobb riválisaiknak versenyt támasztva, azokénál alacsonyabb árakkal próbálják magukhoz csábítani a fogyasztókat.
Ez azért lehet fontos, mert az európai távközlési ágazat továbbra is erősen fragmentált, számos országban akár négy helyi szereplő is versenyez egymással. Az árverseny hatására pedig összezsugorodtak az árrések, miközben a vezetékes és mobilhálózatoknak egyaránt hatalmas beruházásokra volt szükségük, hogy kielégítsék az adatforgalom iránti fellendülő keresletet.
Az utóbbi területen is új szelek fújnak, a beruházási ciklus mostanra fordulóban van. A francia Orange például az üvegszálas hálózatok kiépítését már több mint 90 százalékban befejezte, és ennek megfelelően csökkenti tőkekiadásait. A spanyol Telefónica és a norvég Telenor mostanra ugyancsak túl vannak a beruházási csúcson.
A költséges beruházások lezárásával ismét szélesedhetnek a haszonkulcsok, és a vállalatok árképzési ereje is javulhat az elszálló infláció nyomán.
A tőkeberuházási nyomást az unió is enyhítheti, amely jelenleg is konzultációt folytat arról, hogy ki állja a cehhet az európai távközlési hálózatba történő több milliárd eurós beruházásokért. A szolgáltatók régóta lobbiznak azért, hogy a vezető technológiai vállalatok is járuljanak hozzá az 5G- és a széles sávú hálózatok kiépítéséhez. A UBS becslése szerint ez akár 4 milliárd eurót is jelenthetne a távközlési szektornak.
A fentiek részben magyarázhatják a szektor hazai képviselőjének, a Magyar Telekom idei szárnyalását is. A legkisebb magyar blue chip papír az év eleje óta már 23 százalékot szedett magára, miközben az OTP és a Mol árfolyama szűk 10 százalékkal erősödött, a Richteré pedig lényegében stagnál. A bőséges, sajátrészvény-aukcióval is megfejelt részvényesi juttatások és a vártnál jobb évkezdés is támogatja a telekom papír kurzusát.
