Pénz- és tőkepiac

Ezt figyeljük: a spanyolok már le is szorították az inflációt, de…

Az Európai Központi Bankot a ragadós maginfláció aggasztja, amely a spanyoloknál is magas még.

Látványos fegyvertényt hajtott végre a heteken belül választásokat tartó Spanyolország baloldali kormánya: júniusban az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékos célja alá csökkent az éves üteme mind az ország saját módszertana (1,9 százalék), mind a közös uniós módszertan (1,6 százalék) alapján számolva. Ennek ellenére nem valószínű, hogy elmarad a piacok által beárazott júliusi újabb EKB-kamatemelés – a spanyol csak egy az euróövezet nagy gazdaságai közül, ráadásul az sem mind arany, ami fénylik.

Fotó: Jorge Guerrero / AFP

Az EKB a folytatólagos szigort a volatilis élelmiszer- és energiaárak nélkül számított maginfláció tartósan magas szintjével magyarázza, amiben Spanyolország is távol áll a 2 százalékos céltól. A maginfláció az országban júniusban 5,9 százalék volt a májusi 6,1 százalék után.

 

Az európai jegybank dolgát nehezíti, hogy miközben Olaszország szintén az infláció erős mérséklődéséről számolt be szerdán, a harmadik legnagyobb európai gazdaságban a drágulás még mindig éves szinten 6,7 százalékon állt, jóval a központi bank célja fölött. Ráadásul 

a csütörtökre várható német adat feltehetően a pénzromlás gyorsulását fogja jelezni, tovább bonyolítva a jegybankárok által látott képet. 

A csütörtök reggel az országos adat előtt közzétett észak-rajna-vesztfáliai érték fél százalékpontos gyorsulást mutatott, és 6,2 százalékon állt júniusban.

Pénteken érkezik majd a francia és a teljes eurózónát felölelő inflációs adat is, melyek várhatóan szintén a drágulás lassulását jelzik majd, ám az ütem mind a két esetben jóval a 2 százalékos EKB-cél felett maradhat – írja a Bloomberg.

Hatalmas összeget költöttek inflációcsökkentésre

A választásokra készülő Spanyolország a héten jelentette be a pénzromlás elleni intézkedések – a fogyasztási adók csökkentése, a tömegközlekedés támogatása – meghosszabbítását. A spanyolok – akik hatalmas összeget kaptak a pandémia utóhatásainak kezelésére Brüsszeltől, mivel nem tartják vissza a pénzeiket, mint Budapesttől és Varsótól – 2021 óta összesen 47 milliárd eurót (17 400 milliárd forintot) költöttek az infláció csökkentését célzó támogatásokra és segélyekre a kormány szerint – írta a Bloomberg. 

Noha az eurózónában  a spanyol infláció a legalacsonyabb, miközben a növekedés magasabb az átlagnál, a Pedro Sánchez miniszterelnök vezette szocialisták a közvélemény-kutatásban csak a második helyet foglalják el a néppárti konzervatívok mögött.

 

maginfláció Európai Központi Bank Spanyolország
Kapcsolódó cikkek