Hiába az infláció, a luxustermékek piaca idén is rendületlenül nő
A luxuscikkek piaca idén az előző évhez képest várhatóan 5-12 százalékkal, 360-380 milliárd euróra nő. A szektor forgalma 2030-ra elérheti az 530-570 milliárd eurót, vagyis két és félszer akkora lesz, mint 2020-ban volt – derül ki a Bain & Company és az Altagamma legfrsisebb tanulmányából. A növekedés motorjának az órák és az ékszerek számítanak, de a vásárlók szeretik a táskákat is.
Az Egyesült Államokban a gazdasági bizonytalanságok miatt lassul a luxuscikkek vásárlása, Európában viszont a turizmusnak köszönhetően emelkedik a forgalom, Ázsiában pedig átrendeződik a piac. Kínában az első negyedévben növekedés volt a luxuscikkek forgalmában, ami vélhetőleg kitart az év végéig, és a márkák visszatérnek a 2021-es szintre.
Délkelet-Ázsiában az orosz turistáknak köszönhetően nőtt a forgalom, Japánban szintén a külföldi vendégek pörgették az eladásokat. A tanulmány szerint ez a trend kitart az év végéig a szigetországban is, ahogy Délkelet-Ázsiában is.
A jelentést alátámasztják a luxuscégek idei jelentései: a Cartier, a Dunhill, a Piaget és Montblanc márka tulajdonosa, a Richemont árbevétele 19,95 milliárd euróra nőtt a március 31-ig tartó pénzügyi évben, ami 14 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Üzemi nyeresége éves szinten 34 százalékkal, 5,03 milliárd euróra emelkedett, 25,2 százalékos haszonkulcs mellett.
Válságállónak bizonyult a Louis Vuitton anyavállalata is: az LVMH eladásai 17 százalékkal ugrottak meg az első negyedévben, az Armani pedig 18 százalékos növekedésről jelentett.
Sőt, a kínai eladások és az euró ereje miatt az LVMH lett az első európai vállalat, amely többet ér 500 milliárd dollárnál. Ezt a történelmi eredményt kevesebb mint két héttel azután érték el, hogy az LVMH az első negyedévi eladások ugrásszerű növekedésének köszönhetően bekerült a világ tíz legértékesebb vállalata közé. A sikert – a Richemont-hoz hasonlóan – Kínának köszönhette, amely a decemberi újranyitás után az egész luxuspiacon növekedési hullámot indított el.
Luxusra futja, kenyérre nem telik: a közgazdaságtan ezt is meg tudja magyarázniHa az árak emelkednek, akkor a fogyasztás csökken – mondhatnánk a tankönyv szerint. És nem lenne igazunk . Vagyis nem teljesen. A lakosság ugyanis ebben a helyzetben két, egymásra látványosan hasonlító végletre és a közte található többségre lesz bontható a reakciójuk tekintetében: akinek semmi sem drága, annak az infláció sem fáj. Akinek viszont nincs hová hátrálnia, az könnyen eljuthat a falig. |
Putyin már puccstól retteg, kiszivárgott egy titkosszolgálati jelentés: lekapcsolják az internetet, elvonul a világ elől az orosz elnök
