Világviszonylatban elképesztően olcsó a hazai részvénypiac, a régióban azonban már erős versenyzőnek mondható
Warren Buffett, a világ egyik legismertebb befektetési szakértője közel 22 évvel ezelőtt mutatta be azt a részvénypiaci értékeltség-számítási modellt, amelyet a mai napig használnak világszerte az egyes országok tőzsdéi értékeltségének követésére. Buffett 2001-ben ismertetett modellje szerint, ha egy adott ország teljes részvénypiaci kapitalizációját elosztjuk a releváns GDP-adatokkal, majd ezt százzal felszorozzuk, akkor kapunk egy százalékos formában értelmezendő értéket, mely szerinte „minden más, elérhető modellnél pontosabb képet fest a piac értékeltségéről”.
Omaha Orákuluma szerint, ha az adott százalékos érték 70 és 90 között található, az adott részvénypiac befektetésre érdemes lehet, mivel a parkett értékeltsége az ideális zónában mozog. A milliárdos szerint ezen sáv alatt alulértékelt, míg efelett felülértékelt parkettekről beszélhetünk.
Buffett szerint, ha ez az érték eléri a 200 százalékot – ahogy tette azt Amerikában a 2000-es évek dotcomlufijának kidurranása előtt, illetve a 2021-es Covid-futamot követően –, a befektetők már egyenesen a tűzzel játszanak az adott parketteken.
Mindezek alapján hazánkat távolról sem fenyegeti a tűzvész.
A magyar parkett teljes piaci kapitalizációja ugyan közel 11 ezermilliárd forint, ám a bruttó hazai össztermék több mint 66 ezermilliárd forintra rúgott tavaly, ennek alapján hazánk Buffett-indikátor-értéke mindössze 17,89 százalék. Érdekes adat, hogy a jelenlegi hazai érték jóval közelebb jár a történelmi minimumhoz, mint a maximumhoz: a legalacsonyabb értékét ugyanis 2014-ben, 11,3 százalékon vette fel a mutató hazánkban, míg a 34,4 százalékos csúcsot 2006-ban állította be.
Előre szóltak az elemzők: rekord jöhet a magyar tőzsdén – most még nem késő beszállniA Világgazdaság felmérése szerint minden esély megvan a korábbi csúcs beállítására a BUX kurzusán, az elemzők ugyanakkor kockázatokat is bőven látnak a hazai piacon. |
A magyar érték régiós viszonylatban a középmezőnyt képviseli: ugyan a román parkett 15,59 százalékos értékét több mint 2 százalékponttal előzi, a szlovák 1,8, illetve a szerb 5,8 százalékos értékektől pedig szinte fényévekre található, a lengyel piac 48 százalékos Buffett-pontszámától viszont már szinte mérhetetlen lemaradásban van úgy, hogy az indikátor szerint még a lengyel piac is extrém alulértékeltséget képvisel.
A nyugat-európai tőzsdék közül a Buffett-indikátor szerint Németország börzéje az első, amely ugyan erősen alulértékeltként, de átlépi az 50 százalékos lélektani határt. A német piac legmagasabb Buffett-értéke 67,5 százalék volt 1999 végén, míg az index minimuma 1980-ban állt elő, 7,5 százalékon.
Az unió második legnagyobb gazdaságának helyet adó Franciaország Buffett-indexe ugyanakkor már a skála teljesen átellenes végén található: a francia piac 119 százalékos értékeltség mellett forog, ami már jókora felülértékeltségről tesz tanúbizonyságot, de meg sem közelíti
a tengerentúlon látott 180 százalékos túlfűtöttséget.
amelyet nagy részben a technológiai részvények idei elképesztő ralijának köszönhet az amerikai piac.
Ez a Buffett-érték azt jelenti, hogy az amerikai részvénypiacokon jegyzett vállalatok értéke jelenleg közel kétszerese a teljes amerikai gazdaságénak, ez pedig már felveti egy elképzelhető korrekció esélyét is.
Ilyen magasságokban a mutató legutóbb 2021 februárjában járt, akkor 189,6 százalékig hevült túl a parkett.
Vitézy Dávid: minden magyar érezni fogja az uniós források hatását – itt a friss bejelentés
