Minden irányból túlzó elvárások álltak fenn a forinttal szemben az idén, mind a lefelé, mind a felfelé mutató kilengés terén szélsőséges nézőpontokat fogalmazott meg a piac, ezek eredőjeként alakult pedig ki a jelenlegi, 380 környékén ingadozó euróval szembeni árfolyam – mondta el a Világgazdaságnak László Csaba volt pénzügyminiszter, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.
Fotó: László Csaba archív
A két végpont közt középen talált támaszra a forint
A szakértő kiemelte: a pesszimisták úgy gondolták, a költségvetéssel kapcsolatos kérdések, az elhúzódó recesszió, illetve a magas inflációs környezet nyomán a forint gyakorlatilag végeláthatatlanul is gyengülhet az idén. Ezek valóban létező problémák voltak ugyan 2023-ban, de a nemzetközi energiaárak csökkenése, a lakossági fogyasztás visszaesése, a beruházások megtorpanása együttesen jelentősen csökkenteni tudta a makrokeresletet,
emiatt drasztikusan javult az idén a folyó fizetési mérleg.
A lakossági fogyasztás és a beruházások visszaesése ugyan a magyar gazdaság számára nem jó hír, de az energiaárak csökkenésével együtt a javuló külső egyensúly a külső befektetőket megnyugtatta a hazai piaccal kapcsolatban. Ez nagy szerepet játszhatott abban, hogy a hitelminősítők sokak várakozásával szemben idén elkerülték a leminősítéseket.
A forint erejéhez a carry traderek is egyértelműen hozzájárultak: a világviszonylatban is magasnak mondható hazai kamatkörnyezet miatt ugyanis a külföldi befektetőknek messzemenőleg megérte akár még saját devizájukban is alacsonyabb kamatok mellett hitelt felvenni és abból a magyar kötvénypiacon busás hozamok mellett befektetni, hiszen így a kamatkülönbözet gyakorlatilag teljes egészét profitként tehetik zsebre.
Aki vállal egy kis kockázatot, vagy ezt tudja fedezni, az most ezeken elég jól keres
– emelte ki a szakértő.
Ez a kamatkülönbözet – amelynek költségét mindannyian fizetjük – az egyik ára annak, hogy több mint egy éve az MNB-nek a környező országokkal összehasonlítva jóval magasabb kamatot kellett tartani az letörése és a forintárfolyam védelme érdekében – emelte ki László Csaba.
Az optimisták mindeközben elsősorban a Magyarországnak járó EU-s pénzek érkezésére számítottak. Az évek óta tartó vita az EU-val még jó ideig velünk marad, de most úgy tűnik, egy nagyobb, 10 milliárd euró körüli összeget felszabadítottak a kohéziós pénzekből, de még továbbra is több mint 20 milliárd euró EU-s pénz kifizetése lóg a levegőben.
Jövőre nemcsak Amerika, de Európa is választ
A 2024-es év egyértelműen a választások éve lesz, ugyanis nemcsak az Egyesült Államok választ elnököt november 5-én, de európai parlamenti voksolás is lesz június 9-én, ez pedig minket is közvetlenül érint. Ennek kapcsán László Csaba kiemelte: a politikusok ugyan hajlamosak minden következő választást sorsdöntőnek minősíteni, de az EP-választásnak önmagában viszonylag kisebb jelentősége van a piaci folyamatok szempontjából – a parlament ugyanis távolról sem a legfontosabb szerve az EU-nak.
Arra sem nagyon lehet számítani, hogy a hagyományos középpártok ne tudnák továbbra is kézben tartani az EP működését. Bár ezen lehet sok EP-képviselő megsértődne, de a hosszú távú folyamatok szempontjából, ha csak nem lesz mégis egy földindulásszerű átrendeződés, akkor a legfontosabb, hogy az egyes országok politikai folyamatairól kaphatunk majd egy pillanatképet – tette hozzá a szakértő.
Az amerikai elnökválasztás kimenetele azonban már látványosabb piacformáló erővel bírhat. Fontos azonban kiemelni, hogy az elnökválasztás valódi hatása csak 2025-ben, az új elnök beiktatásával csapódik majd le teljes egészében. Ettől függetlenül a piacok árgus szemmel figyelik már az előválasztások alakulását is.
Érdekes módon, évtizedes távlatokban nézve, a külpolitikailag fontos kérdésekben elég nagy egyetértés van a két meghatározó párt között
– emelte ki a szakértő.
László Csaba ugyanis rámutatott: a világgazdaság számára hosszú távon igazán fontos reláció, az amerikai–kínai viszony tekintetében kifejezetten hasonló álláspontot képviselnek a demokraták és a republikánusok, ahogy az izraeli háború, és az Izrael melletti kiállás tekintetében is vitathatatlan az elkötelezettség.
Egy lényegi különbség azonban még így is fellelhető: amennyiben Trump visszatér, Ukrajna lényegesen kevésbé veheti majd készpénznek a rendületlen amerikai támogatást, míg a Biden-kormány fennmaradása számukra sokkal kedvezőbb előjeleket hordoz magában.
A mi számunkra ez a szokatlan egyetértés ugyanakkor nem jelent jó hírt, ha a magyar kormány az egyértelmű euró-atlanti elköteleződés helyett továbbra is fenntartja a jelenlegi bizalmas magyar–kínai, illetve magyar–orosz kapcsolatokat. Ugyanis minden bizonnyal egy Trump-kormányzat sem nézné ezt jó szemmel, még úgy sem, hogy a republikánus elnök visszatérése javíthatná az Amerikával fennálló fagyos viszonyt – de pontosan a fenti szempontok miatt jó eséllyel inkább csak a gesztusok, a közös „szelfik” szintjén – emelte ki László Csaba.
Mi lesz a Prémium Magyar Állampapírral?
A hazai kötvénypiaci idei koronázatlan királyában, a Prémium Magyar Állampapírban jelenleg nagyjából 6700 milliárd forintot tartanak a befektetők, az új sorozat bevezetése óta azonban az új, a korábbinál lényegesen alacsonyabb kamatot fizető papír iránt látványosan beszakadt az érdeklődés.
Akik a régi sorozatból vásároltak be, jövőre közel 20 százalék körüli hozammal számolhatnak, nagy kérdés azonban, hogy megéri-e megtartani a papírokat lejáratig, vagy érdemes-e őket 2025 elején visszaváltani – a befektetőket pedig egyre inkább foglalkoztatja, hogy amennyiben el szeretnék adni kötvényeiket, milyen kondíciók mellett tehetik majd ezt meg.
Az ÁKK, mint kibocsátó ugyanis napi árfolyamjegyzést tart fenn a PMÁP-iránt, azaz
elméleti síkon bármikor megtehetné, hogy olyan mértékben csökkenti a visszaváltási árfolyamot,
hogy azok mellett már ne érje meg eladni a kötvényeket a befektetőknek.
Ezzel kapcsolatban László Csaba rámutatott: az ÁKK-nak, még ha minden joga meg is van megváltoztatni a visszaváltási kondíciókat, olyan sokszor jelentették már ki nyilvánosan, hogy nem élnek majd ezzel, hogy ezek után mégis belenyúlni az árfolyamba hatalmas ázsióvesztést eredményezne számukra.
A kockázat azonban mindennek ellenére ott van a háttérben
– tette hozzá a volt pénzügyminiszter.
Ha valami körülmény változása ugyanis kifejezetten szükségessé tenné a visszaváltási roham minimalizálását, akkor a lehetőségük ugyan meglenne ezt a célt elérni, de a magyar állam finanszírozását illetően nem valószínű, hogy előállhat egy olyan drámai helyzet, ami ezt indokolttá tenné.
