Berobbant a Prémium iránti kereslet, sokan buktak a MÁP Pluszon

Február eleje a kivételesen jó konstrukcióval érkező PMÁP berobbanásáról szólt: az új szuperállampapír az első évben 16 százalékos kamattal kecsegtetett, jövőre pedig 18 százalék feletti hozammal is számolhatnak majd a befektetők. Akik viszont nem reagáltak időben, több mint százezer forintot vesztettek minden befektetett egymillió forint után a MÁP Pluszon.

20230928 Budapest 
Bónusz Magyar Állampapír 
Plakát  
Hirdetés 

Fotó: Kallus György  LUS  Világgazdaság  VG
A Prémium Magyar az euró és a CATL is képviseltette magát a legolvasottabb februári cikkeink közt.
Fotó: Kallus György

 

Bevetették az oroszok az olajfegyvert, felült a hullámvasútra a Brent árfolyama

Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes február közepén bejelentette, hogy országa a továbbiakban nem ad el kőolajat azoknak az országoknak, amelyek közvetlenül vagy közvetve ragaszkodnak a február elejétől bevezetett árplafonhoz. Ororszország ezzel párhuzamosan bejelentette, hogy 500 ezer hordóval csökkenti napi kitermelését. A Brent ára az idén 71 és 94 dollár közt minden szintet megjárt.

A teljes indiai piacot megrokkantotta Gautam Adani és az „évszázad csalása”

A Hindenburg shortos csoport januárban bejelentette: alapos kutatómunkájuk eredményeként arra jutottak, hogy India, és egykoron a teljes ázsiai kontinens leggazdagabb emberének tartott Gautam Adani indiai üzletember cégcsoportja hazugságok és csalások hálójára építette fel birodalmát, mely így messze túl magas értékeltségek mellett és az illegalitás határán forog. Az Adani csoport botránya akkora hullámokat vetett, hogy az indiai központi bank bekérte Adani összes érdekeltségének teljes hitelezői dokumentációját, a csoportnak pedig vissza kellett mondania egy 2,5 milliárd dolláros részvénykibocsátást is. 

Ismét középpontba kerültek a devizahitelek, ám ezúttal csak Lengyelországban

A lengyel bankszektor lélegzet-visszafojtva várta az EU-s álláspontot a svájcifrank-alapú hitelekkel kapcsolatosan. A tét nem volt kicsi, a lengyel bankfelügyelet szerint akár százmilliárd zlotyt, azaz mintegy 22 milliárd dollárt is bukhattak volna a pénzintézetek. Az ügyben a lengyel bíróság azt kérdezte a luxemburgi bíróságtól, hogy egy tisztességtelen feltételek miatt érvénytelennek minősített kölcsönszerződést megkötő felek bármelyike érvényesíthet-e további követeléseket, a tőkeösszeg visszafizetésének kötelezettségén túl.

Temették a piacok a dollárt, azonban alaptalannak bizonyult a pesszimizmus

Az év elején a piaci szakértők egy része úgy vélekedett, hogy a Fed akkor még a vártnál lanyhábbnak titulált kamatemelési üteme miatt értékvesztésnek áll majd a zöldhasú, mivel az eurózónával szembeni kamattámasza a kellőnél gyengébb lehet majd csak. A dollár időszakos, az idén visszatérő mintázattá vált értékvesztése ugyan a világgazdaság számára pozitív hozadékot adott, ám végül nem vált túlnyomóan dominánssá a devizapiacon: a zöldhasú rendre nagyokat menetelt az euróval szemben, 1,05 és 1,12 közt mozogva.

Izgalmas utat járt be az idén az euró a dollárral szemben

Sokáig kísértett a kettős adóztatás réme

Hideg zuhanyként érte a magyarországi befektetőket, hogy az Egyesült Államok tavaly nyáron egyoldalúan felmondta az USA és Magyarország közötti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. Az eredeti tervek szerint így jövő január elejétől kétszeresen kellett volna adózni, ha valakinek árfolyamnyeresége, kamat- vagy osztalékbevétele keletkezik amerikai részvények és kötvények tartásával. A katasztrófát, ugyan az utolsó pillanatban, de sikerült elkerülniük a befektetőknek.

Debrecen után Svájc felé kacsingatott a kínai CATL akkumulátorgyártó

Február elején az International Financing Review (IFR) már azt is tudni vélte, hogy a kínai Contemporary Amperex Technology Limited (CATL) akkugyártó már ki is választotta a globális letéti jegyei (GDR) svájci értékesítéséhez a közreműködő bankokat, köztük a Goldman Sachsot és a UBS-t. A kibocsátással legalább ötmilliárd dollárt kívánt bevonni a cég, de a bevezetést végül elhalasztották.

Bőségesen megjutalmazta csúcsvezetőit a Mol a rekordév után

A hazai olajvállalat idei első jelentése minden korábbit felülmúló éves eredményről számolt be, a Mol pedig ennek nyomán hatalmas bónuszokat osztott szét felső vezetői között. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató például 65 723 részvényt szerzett meg, ami az akkori, kereken 2700 forintos záróár alapján 177,45 millió forint értékű juttatást jelentett, de nem járt rosszul Molnár József vezérigazgató sem, aki 120 millió forintnyi papírral lett gazdagabb. 

Ezeket tartották a szakértők a legjobb befektetéseknek 2023 elején

Az Erste elemzői év eleji előadásukban kiemelték: a feltörekvő piacok lehetnek az idei év nagy nyertesei, kötvényeiket a recessziós helyzeten kívül minden gazdasági környezetben érdemes lehet vásárolni. Ezek a kötvények az idén 6 százalék körüli pluszt termeltek, így nem jártak messze az elemzők az igazságtól, igaz, az elharapódzó inflációs környezetben ez még a pénzromlás ellensúlyozására sem lett volna elég – szemben a bitcoinnal vagy az amerikai részvénypiaccal.

A kötvények az ETF-piacon is tarolni készültek

Beschenbacher Kornél, az SPB Befektetési Zrt. privátbankára a VG-n publikált cikkében kiemelte: az egyedi kötvények rendszeres kamatjövedelmet biztosítanak, erről pedig a kötvény-ETF-ek tulajdonosainak sem kell lemondaniuk. A szakértő rámutatott: az idénre a kötvénypiac átfogó felfutására számítottak, egyes alapok pedig a kötvényekre építkezve akár 15-20 százalékos hozampotenciált is tartogattak.