Kilenchetes nyerő széria szakadt meg a tőzsdén, a januárhatástól várják a megváltást

Az elmúlt hetek tőzsdei felfutását látva meglepően gyengén kezdte az idei évet az amerikai részvénypiac, a Nasdaq 100 index 2,17 százalékos, az S&P 500 1,01 százalékos, míg a Dow Jones mutató 0,27 százalékos mínuszban zárta az első kereskedési hetet, a kilenc hétre nyúló ralit pedig még a híres januárhatás sem tudta megmenteni.

A megtorpanó évkezdést szemlélve a Concorde Podcast legfrissebb adásában az elemzők kiemelték: a Nasdaq 100 négy legrosszabbul startoló részvénye az idén a tavalyi év legnagyobb nyertesei közé tartozó Broadcomm, az AMD, az Intel és a Boeing lettek, míg az évkezdést a legjobban az energiaszektor, az egészségügyi és gyógyszeripar, illetve a biotechnológiai szektor kapta el, itt akár 3–6 százalék közti pluszokat is láthatunk már.

Jónap Richárd, a Concorde Értékpapír Zrt. részvénypiaci stratégája szerint a keserű évkezdetet követően az igazi kérdés az: a 2022-es, avagy a 2000-es mintázatot látjuk majd viszont a részvénypiacokon az idén – két évvel ezelőtt ugyanis a gyenge rajtot egy 33 százalékos mélyrepülés követte, míg az évezred elején egy 30 százalék körüli rali kezdődött meg a beragadó start után.

Bukta Gábor, a vállalat vezető elemzője kiemelte: az S&P 500 a tavalyi évet egy kilenchetes nyerő sorozattal zárta, mely jelenség a tőkepiacokon a fehér holló ritkaságához hasonlítható legjobban. A szakértő rámutatott: ha az amerikai részvénypiac legalább hét hétig emelkedik, azt követően általában legfeljebb 1 százalékos héten belüli esést figyelhetünk csak meg – így lett ez az idei első kereskedési hét végeztével is.

Hol marad a januárhatás?

A szokatlanul hosszúra nyúló nyerő sorozatot látva mondhatni törvényszerűnek tűnhet, hogy a rali inkább előbb, mintsem utóbb megtorpan – sokan azonban az erejéből egyre látványosabban vesztő januáreffektustól remélték a lendület alátámasztását. Az amerikai részvénypiacokon ugyanis az elmúlt 90 évben azt figyelték meg a szakértők, hogy decemberben a profi befektetők, illetve a befektetési vállalatok rendre eladják veszteséget termelő papírjaikat, hogy azokat leírva adóalap-csökkentést igényelhessenek, majd januárban az év végi bónuszokkal felszerelkezve újult lendülettel kezdik meg a felvásárlást a piacokon, felpumpálva ezzel a részvényindexek kurzusát.

A januáreffektus pozitív megjelenésére azonban az idei évkezdést tekintve vajmi alacsony esély mutatkozott, lévén a piacok a tavalyi év utolsó hetén is pluszokat hoztak: az elemzők átfogó vélekedése pedig alapvetően is abba az irányba mutat, miszerint a múltban megbízható jelenség létjogosultsága folyamatosan csökken napjainkban.

Annyit azonban érdemes hozzátenni, hogy 1938 óta 30-ból 29-szer a januári–februári indexemelkedéseket 20 százalék körüli éves átlagos S&P 500-felfutás követte: így ha mégis pluszra fordulna majd az amerikai piac a hónap végére, könnyedén elképzelhetővé válnának az erős két számjegyű éves nyereségek is.