A háború árnyékában történelmi rekordot döntött az arany ára

Az arany ma áttörte a 2150 dolláros szintet: 2154–2158 dolláros sávban ingadozik a nemesfém unciánkénti ára. A csúcsdöntést több tényező is magyarázza: Jerome Powell, az amerikai jegybank elnöke tegnap a kongresszus előtt arról beszélt, hogy az alapkamat elérte a platót, ezért még idén megkezdődhet a ráták csökkentése. Azt nem árulta el, hogy erre mikor kerülhet sor, de a befektetők júniusra várják az első kamatvágást.

Mivel az arany nem kamatozik, ezért a Fed kamatcsökkentési ciklusa kedvezően hathat a nemesfémre. Emellett az erős ázsiai kereslet és a jegybanki készletnövelések – a jegybankok már nyolc egymást követő hónapban nettó vásárlók voltak –, valamint az arany hagyományos, biztonságos menedékhelyként szolgáló értéke szintén megnövelte a nemesfém népszerűségét.

A koronavírus-járvány kitörése óta az arany már többször is megközelítette az unciánkénti 2100 dollárt, de végül nem törte át a határt. A tartós emelkedés legfontosabb feltétele az lenne, ha egyértelművé válna, hogy a kamatlábak tényleg csökkenésnek indulnak az Egyesült Államokban. Az elmúlt években a fém kurzusa mindig akkor kezdett a 2100 dolláros szinttel kacérkodni, amikor úgy tűnt, hogy megkezdődhet a kamatvágás.

Powell szavai alapján erre idén minden minden esély megvan, így nem meglepő, hogy az árfolyam is történelmi rekordot döntött. Az elemzők szerint az arany idén elérheti a 2300 dollárt is. Ezt azzal magyarázzák, hogy a geopolitikai feszültségek miatt a központi bankok továbbra is nagymértékben vásárolhatják a nemesfémet.

Miért értékes az arany, mi az aranytartalék?

Mivel az arany évezredeken keresztül, békében és háborúban egyaránt megőrizte értékét, a nemesfém egyfajta biztosítéknak tekinthető a válságos időszakokban. Így aztán nem meglepő, hogy a magánszemélyek és az államok is előszeretettel vásárolják. Az aranytartalék az állam (pontosabban a központi bank) által megvásárolt, bel- és külföldön tárolt, fizikai valójában, rúdformátumban létező, 

Korábban ez képezte a pénzkibocsátás alapját, egy adott ország mindösszesen annyi valutát bocsáthatott ki, amennyi az aranytartaléka volt, mára azonban ez a funkciója megszűnt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az 1924-es alapítása óta tart aranytartalékot, amelynek állománya a második világháborúig emelkedett, majd a háború végén az MNB az aranyvonaton mintegy 30 tonnát menekített ki az ausztriai Spital am Pyhrnbe. 

A kimenekített aranytartalék teljes mértékben visszakerült az ország tulajdonába a háború lezárása után. A rendszerváltás idején a jegybank akkori vezetésének döntésével Magyarország aranytartaléka több lépcsőben 46 tonnáról 3,1 tonnára csökkent, és a készlet egészen 2018-ig változatlan maradt. Az MNB először 2018-ban döntött az aranytartalék jelentős növeléséről, és 2018 októberében az aranytartalék szintje a korábbi állomány tízszeresére (3,1 tonnáról 31,5 tonnára) emelkedett, majd 2021-ben 94,5 tonnára nőtt.