Annak ellenére, hogy tavaly ilyenkor mindenki a recessziót várta , szinte csak a mikor, a meddig és a milyen mélyen volt kérdéses, most senki sem beszél recesszióról Amerikában – kezdte az idei tőzsdei kilátásokról szóló webináriumát Juscsák György, a J.P. Morgan Asset Management közép- és kelet-európai kereskedelmi tevékenységét irányító igazgató. Hozzátette: az idei év különlegessége, hogy az urnákhoz járul a Föld lakosságának 40 százaléka, akik a globális felét termelik. És az elemzők összességében továbra is lassulást várnak, a világ vezető gazdaságai még mindig küzdenek a recesszióval.
Fotó: Szabó Miklós
Az Egyesült Államokról szólva azt emelte ki, hogy évszázados visszatekintésben nincs korreláció a demokrata vezetés, a republikánus irányítás vagy a mostanihoz hasonló vegyes rezsim (demokrata elnök, republikánus kongresszus) és a gazdaság teljesítménye között. Az is fontos, hogy az amerikai munkaerőpiac egészséges, s a bérinfláció sem szaladt el. Ez utóbbi részben a gyenge szakszervezetekkel hozható összefüggésbe, részben pedig azzal, hogy az legnagyobb része a lakhatásból adódik. Az új lakáshitelek magas kamatai lefékezték az amerikai mobilitást, helyben alacsonyabb bért is elfogadnak a munkavállalók.
Kína egy óriási csalódás és egy nagy ígéret egyszerre
Az elemzők idén nemcsak kamatvágásokra számítanak az Egyesült Államokban, hanem arra is, hogy a válságkezelések során a piacra öntött pénz kivonásának havi ütemét lassítják. Ez szintén úgy hat, mint egy kamatvágás.
Bár az több mutatója is recessziót jelez, s kétségtelen, hogy a fogyasztói bizalom összeomlott az eurózónában, ráadásul nagy az exportkitettség. De azt is észre kell venni, hogy az európai infláció egyharmadát az energiaköltségek adták, egy másik harmadot az élelmiszerárak. És jelenleg már csak a szolgáltatások inflációja extrém. A várakozások szerint
az EKB előbb lép, mint a Fed, és többet is fog vágni.
Érdekes, hogy ezúttal az északi gazdaságok betegek, s a déliek pörögnek, ez utóbbi a turizmussal is összekapcsolható. Mindesetre az elemzők középtávon konjunktúrára számítanak Európában, amit az infrastrukturális fejlesztések is támogathatnak.
Óriási csalódást keltett Kína, amely az elmúlt években szinte lekapcsolódott a világgazdaságról. Jó hír viszont, hogy egy esetleges tajvani invázót leszámítva már minden rosszat beárazott a piac a kínai eszközökbe, melyek most kifejezetten olcsók. Az MSCI kínai indexe három év alatt 60 százalékot zuhant. Ám
a pekingi bevásárlással érdemes megvárni a kínai kommunisták kongresszusát.
A magas megtakarítási hajlandóságú kínaiak befektetéseinek 60 százaléka az összeomlott ingatlanszektorban fekszik. Várható, hogy a kormányzat ösztönözni próbálja a részvényvásárlásokat és a fogyasztást. Másfél évtizedes távlatban a kínai részvénypiac ígéri az egyik legjobb hozamot: zöldpapírok, EV-részvények, MI-vállalatok és az infrastruktúra fejlesztése.
Mibe fektessünk?
A JP Morgan szerint a másfél évtizedes részvénypiaci hozamígéretek dobogósai: Kína, EU, Japán.
Az amerikai részvényrali azért veszélyes, mert az elmúlt időszakban 7 vezető vállalat, sőt, inkább csak 4 húzta a piacot. Persze, amíg az 55-szörös profitszorzóval forgó Tesla egyértelműen drága, a 35-szörös szorzóval jegyzett Nvidia, ha nem is olcsó, de nem is kerül sokba. Mert a piaci átlag 17, s a csipgyártó üzlete az ötszörösére nőtt, így nem kirívó, ha az árazása duplája a széles piaci átlagnak.
Most a kötvények is érdekesek, mert hosszú idő után először lehet újra reálhozamot generálni.
Különleges India helyzete,
amely hosszú távon egyértelműen nyerő helyzetben van a menthetetlenül elöregedő Kínával szemben, a 420 millió 20 évnél fiatalabb lakosával. De az indiai részvénypiac most relatíve drága. Jobb beszállópontokat kínálhat Kína.
Kérdésekre válaszolva, a saját befektetéseiről szólva elmondta, hogy többek közt az amerikai széles piacot leképező S&P 500-ra fogad, de nem az indexet veszi, hanem aktívan menedzselt alapokon keresztül részpiacokon vásárol. Választási évben általában jól teljesít a de sosem az egész piac emelkedik, hanem az előre megjósolhatatlan kimenetel miatt az éppen jobban álló jelölt által támogatott részpiacok húznak. A fizikai aranyból 10 év után kiszállt, s magas minőségű kötvényekbe pozicionálta át a befektetései egy részét. De a kínai részvénykitettsége továbbra is magas. Nem adja el, kiüli a veszteséget, sőt, további beszállópontokat keres, ha a kínai kommunisták közelgő kongresszusa piacbarát irányt szab.
A bitcoinpiacot kaszinónak tartja,
mert nincs rá racionális magyarázat, miért emelkedik vagy süllyed az árfolyam. Ugyanakkor a blokktechnológiában nagy jövőt lát, például ha a kriptoeszköz mögött egy jegybank áll, akkor abban már van ráció. Óva intett attól, hogy a mesterséges intelligenciában csak a buborékot lássuk. Ilyen volt az internet, az okostelefon és a felhőtechnológia is. Amint a szélesebb piac felkapta őket, hihetetlen termelékenységi hatást fejtettek ki. Roppant izgalmasak az MI mezőgazdasági vagy egészségügyi lehetőségei.
Egyre nehezebb optimistának lenni a magyar gazdaságot illetően
A forintra és a magyar gazdaságra vonatkozóan úgy fogalmazott, hogy egyre nehezebb optimistának lenni. Eleve rettenetesen átpolitizált a magyar gazdaság. Ráadásul a befektetők azt látják, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a szakminiszter nyilatkozatháborút folytat. Nem szabad alábecsülni a német kitettséget sem, hiszen a németországi egyik vesztese Magyarország. Bár a magyar kormány akkumulátor-nagyhatalmi illúziója jól hangzik a médiában, de belegondolt-e valaki abba, hogy vajon
mekkora egy akkumulátorgyár hozzáadott értéke a kecskeméti Mercedes gyárhoz viszonyítva.
Nyilvánvaló, hogy a német exportkiesést nem pótolják az új telepítésű üzemek. Míg a magyar deviza kapcsán annyit mondott, hogy nem számít a mostaninál erősebb forintra.
