Geopolitikai feszültségek árnyékolják az OPEC+ szerdai online miniszteri ülését. Egyre veszélyesebb szakaszokba lép az izraeli–iráni proxyháború, miközben az ukrajnai hadszíntér legújabb fejleménye, a mélyen az orosz hátországban lévő óriás finomító elleni dróntámadás is aggodalommal tölti el az olajpiaci szereplőket. Nem véletlen, hogy kedden 89 dollár fölé ugrott az irányadó Brent árjegyzése, szemben a tavaly év végi 77 dollárral.
A geopolitikától eltekintve nem várható különösebb izgalom az ülésen. Mert egy hónappal ezelőtt Szaúd-Arábia és Oroszország vezetésével megállapodtak a kartelltagok, hogy az önkéntes olajtermelés-csökkentést a második negyedévre is kiterjesztik. A Reutersnek nyilatkozó öt egymástól független OPEC+-forrás szerint
nem valószínű, hogy a miniszteri testület az olajkibocsátási politikai bármilyen változtatását javasolná
a szerdai ülésén, mivel az olajárak az idei év legmagasabb szintjét értek el.
A június végéig érvényes számok az olajkartell tavaly novemberi megállapodásának eredményei. Összesen napi 2,2 millió hordó a kitermelés önkéntes csökkentése. Az önkéntesség azt jelenti, hogy a tagállamok maguk jelentik be kitermelési kvótájuk változását. Így Szaúd-Arábia napi egymillió hordót vállalt, Oroszország napi 471 ezer hordót, míg az Egyesült Arab Emírségek 163 ezer hordóval, Kuvait 135 ezer hordóval, Algéria 51 ezer, Omán pedig 42 ezer hordóval csökkenti a kvótáját.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes pénteken azt mondta, Oroszország úgy döntött, hogy a második negyedévben az olajkitermelés csökkentésére összpontosít az helyett, hogy a kitermelés csökkentéséből az OPEC+ többi tagországával egyenlő terheket vállaljon.
A testület általában kéthavonta ülésezik, és javaslatokat tehet a politika megváltoztatására, amelyeket azután egy teljes miniszteri értekezleten lehet megvitatni és ratifikálni, beleértve az összes tagot.
Az OPEC+ 2022 vége óta egy sor termeléscsökkentést hajtott végre, hogy támogassa a piacot, miután az Egyesült Államok növelte kitermelését. A kartell tagjait aggasztja, hogy a világgazdasági növekedés lassulása – főleg a kínai gazdaság lanyha üteme – visszafogja a keresletet. Ám az olajárak erős geopolitikai támaszt kapnak. Az Iránnal szövetséges húszik folyamatosan támadják a Vörös-tengeren hajózó kereskedelmi flottákat. De tart a piac az izraeli konfliktus kiszélesedésétől és az orosz olajlétesítmények elleni ukrán támadásoktól is.
A hordónként 89 dolláros olajárra látszólag nem lehet panaszuk a kartelltagoknak. Ám az ukrajnai háborúba bonyolódott Oroszország és a gigantikus sivatagi infrastruktúrát építő szaúdiak a 100 dolláros olajárban érdekeltek.
