Erősen billeg Elon Musk 56 milliárd dolláros gigabónusza
Vízválasztó nap lesz a Tesla és Elon Musk életében a mostani csütörtök, amikor is az elektromosautó-gyártó éves közgyűlésén a részvényesek két fontos kérdésben is szavaznak. Az egyik, hogy a cég székhelyét Delaware államból helyezzék át a texasi Austinba, ahol a Tesla egyik Gigafactoryja is működik.
A papírforma szerint ezt megszavazzák, ezzel lehetőséget teremtve Elon Musk alapító-vezérigazgató számára, hogy a jelenlegi 13 százalékos részesedését 20 százalék fölé növelhesse, s vele együtt a szavazati jogát is feljebb srófolja. A lényeg, hogy Musknak nagyobb beleszólása lehessen a vállalat stratégiáját, jövőjét érintő kérdésekben.
Elon Musk ideje pénzbe kerül
És itt jön be az izgalmasabb kérdés, a második pont, amelyet a közgyűlés által egyszer már megszavazott, de a bíróság által utóbb megsemmisített javadalmazási csomagját érinti. A bíróság kisrészvényesi panasz kapcsán arra a megállapításra jutott, hogy az 56 milliárd dolláros gigabónuszt Musk lekötelezettjei és a tőle munkájuk során közvetlenül függő emberek tárgyalták meg és hagyták jóvá, ezért az törvénytelen.
A közgyűlés elé változatlan formában beterjesztik Musk 56 milliárd dolláros bónuszát, ami a gazdaságtörténet leggálánsabb egyszeri juttatása lenne, s emiatt sokaknál ki is ütötte a biztosítékot.
Mások viszont megalapozottnak tartják a kifizetést, arra hivatkozva, hogy az üzletember öt év alatt szisztematikus munkával a tízszeresére növelte a részvényeik értékét, ehhez a teljesítményhez mérve mindenképp megérdemli a jutalmat.
Ezek a kitartó részvényesek bíztak Musk vízióiban, és meg is lett az eredménye, lojalitásukat pedig az igen szavazógomb megnyomásával fejeznék ki. A lényegi kérdés a Tesla-főnök bónuszát illetően az, hogy miként szavaznak a kisbefektetők. A kérdést gyakorlatilag ők döntik el, s náluk azért nem áll annyira jól Elon Musk szénája.
A Tesla idei ramaty teljesítménye, az új modellek bejelentésének folytonos csúszása, a profitmazs apadása, a bevételek elmaradása, az értékesítési nehézségek mint amellett szólnak, hogy vagy észszerű bónuszt állapítsanak meg Musk számára, vagy várjanak még az 56 milliárd dolláros tétel megszavazásával.
A kisbefektetők is garanciákat akarnak
Mivel az 56-os szám fix, nem alku tárgya, most nemmel kell szavazniuk, hogy időt nyerjenek, és lássák, milyen új sikerekre vezeti Musk a Teslát. A vállalat a S&P 500-as indexben szereplő 15 legnagyobb cég között is csúcstartó a kiemelkedően magas, 43 százalékos közkézhányadával, azaz a kisrészvényesek közül sokakat kell maguk mellé állítaniuk, hogy a bónusz tutira meglegyen.
A csúcsprémium mellett kardoskodók legfőbb érve az, hogy a csütörtöki „népszavazás” kimenetelétől függ, Elon Musk a jövőben mennyi energiát tud (és szán) a Tesla újbóli felvirágoztatására. Az üzletember célzott rá, hogy
- a SpaceX,
- a Neurolink,
- a Starlink,
- a Twitter (X),
- a Boring Company
- az xAI
és más érdekeltségei egyre intenzívebb törődést igényelnek, és bizony ennek a Tesla szenvedheti meg a kárát, ami ugye a részvények értékcsökkenéséhez vezet, s miután a cég sohasem fizet osztalékot, a befektetésen realizálható hozamuk egyes-egyedül az árfolyammozgástól függ.
Musk bónuszügye nagy port vert fel, mindenkinek van véleménye róla, innentől csak az a kérdés, hogy hangoztatja-e majd a közgyűlésen.
Merthogy a kisbefektetők ilyenkor nem túl aktívak: a szavazatfeldolgozással foglalkozó Broadridge összesítése szerint a kis- és nagybefektetők 2023-ban csak részvényeik mintegy 30 százalékával szavaztak a közgyűlési előterjesztésekre, 70 százalék „néma” maradt, nem élt döntési jogával.
A tanácsadók Musk ellen szavaznának
Velük szemben az intézményi befektetők 80 százalékos szavazati arányt produkáltak, ami érthető is, hiszen maguk és megbízóik érdekeit érvényre kell juttatniuk. Az aktív kisbefektetők a legutóbbi, a bónuszcsomagról első alkalommal döntő közgyűlésen 90 százalékban igennel szavaztak az előterjesztésekre – ezt az adatot maga Musk közölte az egyik hét végi X-bejegyzésében.
A rossz hír viszont az, hogy a kisrészvényesek iránytűjeként szolgáló két tanácsadó cég – az Institutional Shareholder Services és a Glass Lewis – iránymutatásában a Musk-bónusz elleni szavazásra buzdítja híveit, akik a véleményüket a negatív ajánlások 66 százalékában meg is fogadják. Amikor pozitív a véleményük, azt a kisrészvényesek 99 százalék feletti arányban teszik magukévá.
Maga a menedzsment természetszerűen mindenben Muskot támogatja, közleményekben, online felületeken érvelnek a bónusz jogossága mellett, s a kiválasztott kisbefektetőket az austini Gigafactoryba várják a szavazás előtti napon, ahol gyárlátogatáson vehetnek részt, mielőtt megnyomnák az igen gombot.
A nagybefektetők felől vegyes jelzések érkeztek eddig, a legtöbben viszont nem óhajtják felfedni a lapjaikat. A T. Rowe Price szerint a csomag „erős összhangot” mutat a befektetői érdekekkel. Ugyanakkor a Kaliforniai Közalkalmazottak Nyugdíjrendszere jelezte, hogy valószínűleg ellenezni fogják a gigabónusz megítélését, mert az nem áll arányban a Tesla teljesítményével.
Az influenszerek is hallatják hangjukat
Norvégia szuverén vagyonalapja szombaton szintén a bércsomag ellen foglalt állást. A külsős befektetők közül a legnagyobb Tesla-pakettel a Vanguard (7,2 százalék) és a BlackRock (5,9 százalék) rendelkezik, de a Reuters kérdésére egyikük sem kívánt nyilatkozni szavazási szándékáról.
A véleményvezérek is osztják közben az észt és a tanácsokat: Omar Qazi, a Twitter-utód X.com 475 ezer követővel rendelkező influenszere, aki a @WholeMarsBlog alatt posztol, és Elon Muskot is látogatói, sőt a kommentelői között tudhatja, azt mondta, hogy „zsigeri értékelése” szerint csak 50 százalék az esélye annak, hogy a Tesla befektetőinek többsége támogatja Musk fizetésének újbóli megerősítését.
Sokan támogatják Muskot, és látják a kompenzáció fontosságát, de sokan fel vannak háborodva az üzletpolitika, a lassuló eladások és részvényárfolyam alakulása miatt is
– indokolta dodonai becslését Qazi az X-en.
