Trump gyűlöli, hogy gyengül a forint árfolyama, de vajon tesz-e ellene?
Donald Trump amerikai elnök jó eséllyel sohasem nézett rá a forint árfolyamára a dollár ellenében, nyilatkozataiból mégis tudjuk, hogy amit ott látna, azt gyűlöli. Választási győzelmének hírei – sőt már a kilátása – beindította a világ pénzügyi piacain az ún. Trump-ügyleteket, amelyek közül az egyik, hogy a dollár lehengerel minden más devizát, nem csak a forintot. Márpedig akármennyire furcsa a laikusnak, a túl erős deviza nem segít egy gazdaságnak.
A Trump-ügyletek: második elnöki ciklusának kilátására szárnyal a bitcoin, majdnem 2 százalékot ugrott a határidős kereskedésben az amerikai részvények S&P 500 indexe – és Európában emelkednek a részvényárak –, 14 bázisponttal négy hónapos csúcsra – 4,41 százalékra – emelkedett a 10 éves amerikai államkötvényhozam, csökkent – nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Ázsiában és Európában – a hitelkockázat biztosításának költsége, és gyakorlatilag minden más devizával szemben megugrott a dollár árfolyama.
Ezek közül a reakciók mögül – korábbi nyilatkozataiból kiderült – Trump örül a részvényerősödésnek, de utálja a dollár erősödését (ami rontja az USA külkereskedelmi pozícióját) és a hozamemelkedést (ami az állam költségeit növeli). A reakciók mögötti gazdasági feltevések: Trump alatt jó élete lesz a vállalatoknak, növekedhet a gazdaság, az inflációs nyomás viszont növekszik, ami csökkenti a Federal Reserve mozgásterét a kamatok visszanyesésére – ezért a dollárerősödés.
A dollár erősödése és a Trump-ügyletek: a forint árfolyama megszédült, de nem a legnagyobb vesztes
A piaci mozgások közül cikkünkben a dollárerősödésre koncentrálnánk, ami a forint gyengülésének fő forrása.
A lenti grafikonra gyakorlatilag bármely más devizát is tehettünk volna, mindegyiknél azt látnánk, hogy mínuszba ment az elnökválasztási hírek hatására.
A „klasszikus” összefüggés, hogy amikor a zöldhasút vásárolják – erősödik a dollár –, alapesetben ez a feltörekvő piaci devizák rovására történik. Ez most is így van, és a mexikói pesó gyengülésével illusztráltuk, ami egyben azt is mutatja, hogy voltak olyan feltörekvő piaci devizák, amelyeket a forintnál is jobban megrázott a dollár menetelése.
Ugyanakkor ezúttal „megkapták a magukét” a fejlett országok devizái is,
amit a gyakran menekülődevizának tartott svájci frank gyengülése illusztrál. De szerepelhetett volna
- a több mint másfél frankos mínuszba csúszó euró,
- a hasonló mértékben megcsúszó észak-európai devizák,
- vagy a több mint egy százalékot veszítő ausztrál dollár és japán jen is.
Ahogy a forint, a többi közép-európai ország devizája sem kerülte el a gyengülést, igaz, köztük a forint vitte a prímet. Látható, hogy a vesztesek közt van a zloty is.
Lábjegyzetben megjegyzendő: az összehasonlíthatóság kedvéért a dollárral szembeni árfolyammozgásokat szerepeltettük, bár a közép-európai devizák esetében inkább az euró a releváns. Viszont működik egy olyan összefüggés is, hogy az euró markáns gyengülése szinte elkerülhetetlenül mindig gyengíti a közép-európai devizákat nemcsak a dollárral, hanem magával az euróval szemben is.
Mit hoz a jövő a forint, Trump és a világgazdaság számára?
A forint az amerikai elnökválasztás izgalmai közepette csaknem kétéves mélypontra (2022. decemberi szintjére) gyengült az euró ellenében, két és fél éves mélypontokat dönget a cseh korona is, miközben az Európa egyik legerőteljesebb belpiacával rendelkező Lengyelország devizájának életéből csak egy év „esett ki” ilyen szempontból.
Ilyenkor természetesen mindenki a jövőt találgatja, a dollár árfolyama szempontjából maga Trump elnök is. A „tegyük naggyá Amerikát” szlogennel ő az amerikai gazdaság megerősödésére fog koncentrálni, és ha ezt sikerrel teszi, az adócsökkentések és egyéb serkentő intézkedések a keresletet erősítve óhatatlanul új inflációs nyomást fognak generálni. Ezzel a háttérrel a dollár hátszelet kap, és az adminisztráció élén kevés eszköze lesz ahhoz a szavakon kívül, hogy visszafogja a zöldhasút.
A világ többi devizái a kedvezőtlen alapszél mellé kaptak egy jó hírt is, amit egyelőre csak a részvényárak emelkedése jelez: ha a világ legnagyobb gazdaságának jól megy a szekér, az mindenkinek segítség, a recesszió rémével küzdő Európának és a növekedés felpörgetésére igyekvő Kínának is. Ezt a képet ugyanakkor variálja, hogy Trump előző elnökségéhez hasonlóan várhatóan igyekszik majd előnyöket kicsikarni az amerikaiak számára világkereskedelemben (amit az erős dollár egyébként gátol), akár a baráti Európával szemben is, nem csak a rivális Kínával szemben.
Ezek a mindenkit érintő alaptényezők, amelyeknek az alakulása meghatározó lehet a devizaárfolyamokban.
Ami a forintot illeti, érdemes szót ejteni egyedi tényezőkről is. Gyengeségéhez hozzájárul, amit jól illusztrál a pont szerdán reggel közzétett adat a magyar ipari termelés folytatódó visszaeséséről: a magyar gazdaság erősen kitett a háború terhei és versenyképességi problémái miatt szenvedő európai gazdaságnak, amelyet pedig a világgazdaság gondjai terhelnek. A jó hírek: amellett, hogy jövőre már mindenki számottevő növekedésre számít Magyarországon, Trump alatt az amerikaiak jobban tolhatják a globális növekedést, az amerikai kormányváltás jelentősen csökkentheti a külpolitikai nyomást hazánkon, és felkínálja az ukrajnai háború befejezésének reményét. Trump elnök tehát tudtán kívül is tehet a forintért.
