Üzletpolitikai megfontolások alapján több bank is két számjegyű éves kamatot kínál a lakossági ügyfeleknek 3–6 hónapos megtakarításokra, de aki hosszú távra – akár két évre – is nélkülözni tudja a pénzét, az a jövőre várt 3 százalékos inflációs szint dupláját, azaz masszív reálkamatot is bezsebelhet egy egyszerű betétlekötéssel.
A korábbi hónapokban a vágtató infláció mellett hiába nőttek érdemben egyes bankoknál a betéti ajánlatok, a lakossági oldalon a bankbetétekre csak ráfizetni lehetett. Ez változott az elmúlt év második felében, amikor az infláció szelídülni kezdett.
Ám a forrásokért folyó versenybe beszálló pénzintézetek ajánlatai inkább a jegybanki alapkamattal tartottak. Ugyanakkor a 15 százalékos kamatadó mellé tavaly júliustól bevezetett 13 százalékos szocho miatt még így sem lehetett sokáig reálkamatot realizálni lakossági bankbetéten. Ráadásul a forrásokért folyó versenyben új szereplők és új termékek jelentek meg, amelyeknél rendkívül attraktív árazásokat és több esetben két számjegyű éves betéti kamatokat lehet találni. Hogy hol? Megtudhatja ebből a cikkből!
Nagy kereslet volt jellemző az április 23-i, keddi diszkontkincstárjegy-aukción (dkj), az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 3 hónapos kincstárjegyeket hirdetett meg 15 milliárd forintos kerettel. Az elsődleges forgalmazók közel 49 milliárdnyi (!!) vételi ajánlatot nyújtottak be, ezt látva az ÁKK megemelte a kibocsátást, 32 milliárd forintra.
A hozam emelkedett a legutóbbi aukcióhoz képest: 6,88 százalékra. Az aukció átlaghozama a 2029/N sorozatszámú Bónusz Magyar Állampapír kamata miatt érinti a lakossági kötvénybefektetéseket is. Ennél a papírnál hamarosan életbe lép – április 26. és július 26. közt – a következő kamatperiódus. A kamatot pedig a megelőző négy, 3 hónapos dkj-aukció (súlyozott) átlaghozama alapján határozzák meg.
Új fizetési módokon is vásárolhatnak állampapírt a Magyar Államkincstár (MÁK) ügyfelei a WebKincstáron és a MobilKincstáron. A két online értékesítési felületen már Google Pay vagy Apple Pay fizetési móddal is bonyolítható a tranzakció – írja közleményében a MÁK.
Az új fizetési lehetőség a SimplePay fizetési felületén keresztül érhető el a bankkártyás, valamint a pénzszámla és bankkártyás fizetési módok kiválasztásával.
A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint az ügyfelek a tranzakciók közel 75 százalékát már az internetes felületeken intézik. Az azonnali online számlanyitás tavaly decemberi bevezetése óta több mint 58 ezer új értékpapírszámlát nyitottak a kincstárban, és már minden második számlát online. Dicséretes teljesítmény.
Május végén teszik közzé az új Magyar Állampapír Plusz sorozat kondícióit – mondta egy szerdai háttérbeszélgetésen a Világgazdaság kérdésére Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója. Az értékesítés nyáron indul.
A részletek még változhatnak, ami azonban már biztos:
– kamatfordulókor továbbra is költségmentesen eladható lesz,
– emiatt nem lesz szükség az Egyéves Magyar Állampapírra (1MÁP),
– mivel a MÁP+ likvid termék, alacsonyabb lesz az éves kamata, mint a kevésbé likvid lakossági állampapíroké,
– lesz egy főre érvényes értékesítési limit, ahogy több más lakossági kötvénynél
Kurali Zoltán szerint 2025 tavaszát – amikor egy utolsó nagy kamatfizetésben részesülnek a PMÁP-tulajdonosok – lehetetlen előre jelezni, nem tudni, hogy a közel 850 ezer lakossági befektető hány százaléka válik meg lejárat előtt az állampapírjaitól. Az viszont biztos, ha a hozam nem is, az ÁKK termékkínálata bőséges lesz jövőre is.
A hétvégi, Izrael elleni iráni dróntámadás következtében a héten ritkán adódó lehetőségük nyílhat a befektetőknek, hogy olcsóbban vásároljanak aranyat és ezüstöt – mondta a MarketWatchnak Peter Spina, a befektetési guru.
Ehhez az kell, hogy a pénzügyi piacokon nagyobb eladási hullám söpörjön végig, mert az könnyen átgyűrűzhet a nemesfémpiacra is Spina szerint. A részvénypiacok összezuhanása ugyanis arra késztetheti a befektetőket, hogy – ahogyan arra korábban is volt példa – tőzsdei veszteségeiket nemesfémeladással fedezzék.
A szakértő rövid távon volatilis kereskedésre számít, ahogy a piacok megpróbálják felmérni a helyzetet. A hét eleji ármeghatározásban Sanghajnak is nagy szerepe lehet, mivel a kínai nagyváros az első olyan nagyobb fizikai aranyközpont, ahol a legkorábban kereskednek a nemesfémmel.
Jó hírt közölt a Mol kedd reggel, a magyar olajtársaság ugyanis arról számolt be a tőzsde honlapján, hogy az O&GD Central Kft.-vel (OGD) közösen sikeres fúrást végzett Közép-Magyarországon, Tura település közelében. A Mol még 2023 nyarán szerzett 49 százalékos részesedést az OGD által korábban elnyert három kutatási koncesszióban.
Az új lelőhely naponta körülbelül ezer hordó kőolajat ad, amelyen az OGD és a Mol az 51-49 százalékos tulajdoni hányad arányában osztozik. Ez a Mol számára napi körülbelül 500 hordót jelent, ami a Mol csoport 2023-as átlagos napi kőolajtermelésének körülbelül 1 százaléka. A Mol jelenlegi termelése napi 90 ezer hordóegyenérték, így ez a termelésnövekedés alig fél százaléka a csoport teljes bányászott szénhidrogén-mennyiségének.
Nagy tételben vásárolt be csütörtök délután egy nagybefektető a Waberer’s részvényeiből, pár órával később pedig kiderült, amit eddig is lehetett sejteni: a tranzakció mögött a Mol áll, amely ezzel befejezte a szállítmányozási társaság 15 százalékos részvénycsomagjának megvásárlását. Erről piaczárás után az olajtársaság adott ki tájékoztatást a Budapesti Értéktőzsde honlapján.
A közzététel szerint a szükséges hatósági jóváhagyások kézhezvételét követően a Mol leányvállalata, a Mol Vagyonkezelő Kft. 2 654 061 darab, 15 százalékos tulajdonhányadnak megfelelő „A” sorozatú törzsrészvényt szerzett a Waberer’s International Nyrt.-ben 2024. április 25-én.
Ahogyan arról a Világgazdaság is beszámolt, 16 óra környékén az aktuális piaci ár alatt, 3800 forintos árfolyamon adtak el 2,5 millió darab Waberer’s-részvényt a Budapesti Értéktőzsdén 9,5 milliárd forintos összértékben. A gigakötés a pesti tőzsde mai forgalmát is fellendítette, a hazai papírok messze átlag feletti volumenben, közel 21 milliárd forint értékben cseréltek gazdát.
Jól indították a tavaszi szezont az európai fapados légitársaságok, a Ryanair és a Wizz Air is dinamikusan bővülő utasforgalomról számolt be szerdán, noha járatkihasználtságukat nem sikerült feljebb tornászniuk.
Az európai piacvezető légitársaság, a Ryanair 13,6 millió utast szállított márciusban, egymillióval – 8 százalékkal – többet, mint tavaly ilyenkor. Az ír diszkont-légitársaság 77 ezer járatot indított, melyeken csupán az ülések 7 százaléka maradt üresen. A 93 százalékos járatkihasználtságot ezzel együtt nem sikerült javítani éves bázison. Az izraeli–gázai konfliktus miatt 950 járatot kellett törölnie a társaságnak.
A Wizz Airt 12 százalékkal több utas választotta márciusban, mint egy évvel ezelőtt. Ez 4,8 millió ügyfelet jelent a magyar hátterű fapadosnak. Az elérhető kapacitás bővülése továbbra is meghaladja az utasforgalom emelkedését, a járatok kihasználtsága pedig 1,3 százalékponttal, 90,8 százalékra mérséklődött.
Előreláthatólag ma késő éjszaka kerül sor a négyévente esedékes bitcoin-blokkjutalom felezésére, amitől az elemzők többsége egyértelműen a token árfolyamának hosszú távú felhajtását várja. Vannak azonban, akik másképp gondolják. A JPMorgan és a Deutsche Bank elemzői egy friss jegyzetükben kiemelték: véleményük szerint a bitcoin árfolyamába a piacok már beárazták a történelmi eseménytől várt potenciális felfutást, így a felezésnek elsődlegesen nem a token kurzusára, hanem sokkal inkább a bitcoin bányászatára, illetve a tokent bányászó cégek profitabilitására lesz hatása.
A két tőkepiaci óriás szerint ezért a felezésnek nem a bitcoin befektetői lesznek a legnagyobb nyertesei, hanem azok a piaci szereplők, akik a nagy bányászcégek részvényeit tartják tömegesen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.