Órákon belül, előreláthatólag ma késő éjszaka kerül sor a négyévente esedékes bitcoin-blokkjutalom felezésére, amitől az elemzők többsége egyértelműen a árfolyamának hosszú távú felhajtását várja. Vannak azonban, akik másképp gondolják.
Bitcoint vagy bitcoinbányász-részvényt vesznek a profik?
A JPMorgan és a Deutsche Bank elemzői egy friss jegyzetükben kiemelték: véleményük szerint a árfolyamába a piacok már beárazták a történelmi eseménytől várt potenciális felfutást, így a felezésnek elsődlegesen nem a token kurzusára, hanem sokkal inkább a bitcoin bányászatára, illetve a tokent bányászó cégek profitabilitására lesz hatása.
Arról, hogy a bitcoinbányászok szemszögéből hogyan is néz ki a felezés, Jogg Dániellel, a Greenhash üzletfejlesztési vezetőjével beszélgettünk nemrég a Kriptofókuszban.
A JPMorgan és a Deutsche elemzői szerint a felezéssel, melynek során a megfelezi az egységnyi munkáért járó jutalmak, azaz tokenek mennyiségét, sok kisebb bányász egészen egyszerűen kiárazódik majd a piacról, ezáltal csökken a rendszer úgynevezett hash rátája, azaz a teljes számítási kapacitása, ami végső soron a nagy profitrátával dolgozó cégeknek kedvez majd.
A két tőkepiaci óriás szerint ezért a felezésnek
nem a bitcoin befektetői lesznek a legnagyobb nyertesei,
hanem azok a piaci szereplők, akik a nagy bányászcégek részvényeit tartják tömegesen.
A bányászcégekbe fektetők az elmúlt hónapokban ugyanakkor nem lehettek túlzottan boldogak: a szektor legnagyobb nevei közül szinte csak a CleanSpark tudott az idén pozitív hozamot garantálni befektetői számára.
Romló makrokörkép, megkérdőjeleződő Fed kamatpálya
Kifejezetten érdekes, hogy pár hónappal ezelőtt, főként a bitcoin-ETF-ek januári elindulása környékén a tőkepiaci elemzők túlnyomó többsége vélekedett úgy, hogy a token felfutása, mely az ETF-ek elindulásával ötös sebességfokozatra kapcsolt, még csak a kezdet lesz egy kitartó és látványos raliban – mára egyre többet hallani olyan hangokat is, amelyek már nem feltétlen biztosak egy újabb féktelen raliban.
Ez a véleménybeli változás persze távolról sem alaptalan: a globális makrokörkép ugyanis látványosan megváltozott a tőzsdén kereskedett bitcoinalapok engedélyezése óta. A piacok akkor még például öt-hat kamatvágást vártak az idei évre a Fedtől, ezek a várakozások viszont azóta megfeleződtek, sőt, egyre nagyobb az esélye, hogy
az amerikai jegybank az idén egyáltalán nem is tud majd enyhíteni a tengerentúli monetáris politikán,
egymagában csökkentve ezzel a nemzetközi tőke kockázatvállalási hajlandóságát – igaz, ehhez a közel-keleti feszültségek váratlan eszkalációja is hozzájárult.
Mindezt látva érdemes kiemelni azt is, hogy a bitcoin még március 13-án, a félelmek fokozódása, illetve a Fed kamatpályájának szigorodása előtt érte el történelmi árfolyamcsúcsát is 73 ezer dollár felett, azóta pedig főként csak oldalazásra volt képes a legnagyobb kriptodeviza. A tokent jelenleg 64 700 dollár környékén jegyzik.
A bitcoint ugyanakkor a számára kifejezetten kedvezőtlenül alakuló makrogazdasági körülmények ellenére sem érdemes leírni: a közvetlenül spot bitcoinba fektető alapok indulásuk óta gyakorlatilag minden létező ETF-piaci rekordot megdöntöttek, a BlackRock IBIT ticker alatt futó alapja 15,7 milliárd dollár feletti nettó tőkebevonásra volt képes bő három hónap alatt, de közel tízmilliárdot kezel már a Fidelity ETF-je is.
Nehéz tehát pontosan megbecsülni, merre indul majd a kriptopiac a felezést követően, annyi viszont biztos, hogy bármi is történik a szektorban, a Kriptofókusz jövő keddi adásában alaposan átbeszéljük majd azt a kriptotér egyik legnagyobb hazai veteránjával!
A sorozat korábbi adásait ezen a linken érhetik el.
