Aranybányává válhatnak a régiós bankok

Az orosz–ukrán konfliktus enyhülésével a legnagyobb kelet-közép-európai régiós bankokra – mint a Raiffeisen, az Erste és az OTP – adott elemzői vélemények is javulni kezdtek, összességében a céláremelések révén több mint 50 milliárd euróval nőtt a szektor becsült értéke – írja a Bloomberg.

Az UniCredit növekedési motorként tekint a régióra

A hatást erősíti ráadásul, hogy viszonylag kis méretű tőkepiacokról van szó, ahol nem teng túl a tőzsdén jegyzett bankok száma, s ezért meglehetősen korlátozottak az olyan befektetési lehetőségek a szektorba, amelyekkel a befektetők meglovagolhatják az új amerikai kormányzat békepolitikáját. Négy nagy nyugati bank – az UniCredit, a Raiffeisen, az Erste és a KBC – viszont erőteljes szerepet játszik a régióban. 

A térségben kiemelten jelen lévő olasz UniCredit egyenesen saját növekedési motorjaként határozta meg a közép- és kelet-európai üzletágát. Úgy vélik, 2027-ig átlagosan 5 százalékkal nőhet a régiós bevételük, aminek következtében a csoport teljes hálózatában 22-ről 25 százalékra emelkedik a kelet-közép-európai országok részaránya. A kedvező változások hatására ugyanis a következő két évben az érintett piacok növekedése elérheti az EU-átlag dupláját, amit még tovább gyorsíthat Ukrajna esetleges újjáépítése.

Emellett az olasz bankcsoport és a belga KBC tőkemegtérülését (ROAC) is 30 százalékra lőtték be, miközben az UniCredit becslése szerint az olaszországi ROAC-ja 25 százalékra csökken.

Nagyot nyerhet a Raiffeisen is

Elkezdték kiárazni a régiós banki részvényekből az oroszországi kitettség kockázatát is. A Raiffeisen árfolyama például a bank egy részvényre jutó könyv szerinti értékéhez képest 0,3 százalékról 0,4-re nőtt, és tűzszünet esetén – nagyjából 60 százalékkal (!) – a régiós átlagnak megfelelő 0,63 százalékra javulhat tovább.

Kedvező körülményként értékeli a Bloomberg a térségben megkezdődött, illetve várható további monetáris lazítást is, amelynek nyomán élénkülhet a hitelezés. Eddig az összesen 650 bázispontos magyar kamatvágás volt a legdrasztikusabb, a következő három évben viszont várhatóan a lengyel jegybank lesz a legagresszívabb: 150 bázisponttal 4,25 százalékra mérsékelheti az alapkamatot. Ez persze az euróövezetben várt 2 százalékhoz képest még mindig jóval magasabb lesz.

A kedvező helyzet már látszik is a Raiffeisen, illetve a cseh Komercni Bank és a szintén cseh Moneta Moneybank 2025-ös nettó kamatbevételi várakozásán.

Ép maradt a régiós bankok hitelminősége

Mindezen túl a kelet-közép-európai övezet bankjainak eszközminősége is ép maradt, a nem teljesítő hitelek aránya 3 százalék alatti, amit alátámaszt a régió bivalyerős munkaerőpiaca, hiszen a munkanélküliség 

• Lengyelországban, 
• a Cseh Köztársaságban, 
• Magyarországon és 
• Romániában is 

az előrejelzések szerint 2025–26-ban stabilan 3–5 százalék között alakul.
Némileg ronthatnak a helyzeten az amerikai vámok, amelyek visszafoghatják a régiós GDP-bővülést. Főként a német GDP-t kell figyelni, mivel a kelet-közép-európai export mintegy 30 százaléka oda irányul.

A Bloomberg szerint az egyes bankok mérete és az egyes országokban megszerzett piaci részesedése is fontos szempont, mivel például az Erste átlagosan 40 százalékos értékelési prémiuma a Raiffeisennel szemben – az Oroszország-hatás nélkül – az elmúlt évtizedben a nagyobbik osztrák bank erősebb és kevésbé kockázatos alaptevékenységét tükrözi.

Az Erste részesedése a lakossági piacon a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában meghaladja a 20 százalékot, Romániában, Magyarországon és Horvátországban pedig a 10 százalékot. Ezzel szemben a rivális Raiffeisen tizenkét országban van jelen, ám ebből hét helyütt 10 százalék alatti a piaci részesedése.