Ki gondolta volna akárcsak egy hete is, hogy a brutális erővel kitörő vámháború ellenére még április végén újra rekordközelbe emelkedik a BUX. Pedig ez a helyzet, hiszen pénteken kora délutánig egy fél nap alatt 1611 ponttal, azaz 1,77 százalékkal, 92 748 pontra emelkedik a pesti börze vezető mutatója. Innen pedig már kevesebb mint 300 pontra van a BUX eddigi legmagasabb, 93 042,44 pontos értéke. A Mol állt az élre a BÉT-en.
A meghatározó európai tőzsdéken is az optimizmus az úr, ám csak 1 százalék alatti emelkedéseket láthatunk Londontól Frankfurtig.
A német DAX index például a pszichológiailag fontos 22 ezer pontos határ felett jár már.
A kamatcsökkentéssel és a vámkonfliktus enyhülésével kapcsolatos derűlátás hajtja a részvényárfolyamokat
– kommentálta a UBS a fejleményt a dpa-AFX hírügynökség szerint.
Az amerikai részvénypiacokon is folytatódik az élénkülés, amit a Fed képviselőinek közelmúltbeli nyilatkozatai is támogattak, akik – úgy tűnik – nyitottak az irányadó kamatlábak csökkentésére.
A hazai piac felülteljesítésére magyarázatot adhat, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pozitívan nyilatkozott az amerikaiakkal folytatott tárgyalásokról, hogy Budapesten tárgyal Donald Trump Jr., az amerikai elnök fia, illetve a vezető részvényekkel kapcsolatos kedvező hírek is.
Újabb céláremelés érkezett ugyanis az OTP részvényeire, miközben a bank pénteken tartott közgyűlésén kiderült, hogy a várt 964 forintos rekordosztalék helyett - a saját részvények állományára tekintettel – végül 998 forintot kapnak a részvényesek idén. Szintén OTP-s hír, hogy Csányi Péter veszi át a vezérigazgatói pozíciót édesapjától, ám Csányi Sándor – amint maga mondta – az igazgatóság elnökeként továbbra is a pénzintézeti csoport első embere marad. A zökkenőmentes utódlás megkezdése mindenképpen megnyugtatóan hat a befektetőkre.
A Mol közgyűlése pedig csütörtökön szavazta meg a maga 275 forintos rekordosztalékát.
Nem is csoda, hogy a blue chipek közül 13 óra körül a Mol volt a legerősebb láncszem, hiszen árfolyama 2,25 százalékkal, kereken 3000 forintra lőtt ki.
A BÉT azonnali részvényforgalma pedig már 12 milliárd forint fölött jár.
A kisebb kapitalizációjú cégek részvényei közül az Appeninn árfolyama kezdett eszeveszett rohanásba, több mint 6 százalékkal, 808 forintig jutva.
A forint kevésbé reagálta le pénteken a híreket, ám kora délután végre az euró-forint is délnek fordult, a közösségi deviza aktuálisan valamivel 407 forint alatt jár, ám a hazai deviza kurzusa még mindig előző napi záróértéke alatt maradt. Mentségére legyen mondva, hogy csütörtökön sokat erősödött.
Pénteken amúgy a magyar fizetőeszköz gyengült a dollár és a régiós devizák ellenében is. A zöldhasút 358,38 forintért adták a bankközi devizapiacon, a zloty és a cseh korona pedig nagyjából 0,2 százalékkal értékelődött fel a forinthoz képest.
Az euró-forint keresztárfolyam pedig 0,3 százalékkal, 1,1358-ra csökkent. A háttérben az amerikai–kínai kereskedelmi háború deeszkalációját övező optimizmus húzódik meg.
Az már pénteki hír, hogy kedvezően alakult a hazai munkanélküliségi ráta márciusban, vagyis mérséklődött az előző hónaphoz viszonyítva. Az Erste szerint a nemzetközi hullámok mellett a fókusz egyre inkább a jegybank jövő heti ülésére irányul.
Ugyan nem várható változtatás a szeptember vége óta 6,5 százalékon álló alapkamatban, ám az MNB értékítélete a legutóbbi ülés óta élesebb vámháborúról, valamint az előretekintő iránymutatás esetleges változása fontos információkat hordozhat.
Ma délután még a Michigani Egyetem árgus szemmel figyelt fogyasztói bizalmi indexe adhat új impulzusokat magyar idő szerint délután 4 körül. A jövő hét derekán pedig az eurózónás inflációs várakozások borzolhatják a kedélyeket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.