Az infláció lassul, a vámnyomás nő: további kamatvágásokra készül az EKB
Gediminas Simkus, a litván jegybank elnöke szerint az Európai Központi Banknak további kamatvágásokat kell végrehajtania, mivel az euróövezeti gazdaság még nem tapasztalta meg teljes mértékben az amerikai vámintézkedések hatásait. A Bloomberg TV-nek adott interjúban hangsúlyozta, hogy az inflációs nyomás egyre inkább csökken, így az EKB-nak alkalmazkodnia kell az új környezethez.
Számomra a júniusi döntés teljesen egyértelmű: szükség van egy újabb csökkentésre
– mondta Simkus az izlandi Reykjavíkban megrendezett gazdasági konferencia szünetében. Azt is hozzátette, hogy a júniusi lépést akár újabb is követheti, bár ennek időzítése egyelőre kérdéses.
Az EKB tavaly június óta már hétszer csökkentette az irányadó kamatlábat, és a döntéshozók többször is jelezték, hogy készek további lépésekre, ha a gazdasági kilátások romlanak. A befektetők jelenleg további két-három kamatvágást várnak az idei évre.
Olli Rehn, a finn jegybank elnöke szintén támogatta a júniusi csökkentést, ha az EKB új inflációs és növekedési előrejelzései megerősítik a gyengülő trendet.
A legfrissebb adatok ugyan azt mutatják, hogy az euróövezet gazdasága az év elején a vártnál jobban teljesített, de ez Simkus szerint főként annak köszönhető, hogy a vállalatok előrehozott megrendelésekkel próbálták megelőzni az áprilisban bejelentett amerikai vámokat.
Ez a hatás azonban a következő hónapokban visszafordulhat, különösen, ha nem sikerül enyhíteni az EU és az USA közötti kereskedelmi feszültségeket.
Simkus jelezte, hogy az idei növekedés alacsonyabb lehet a márciusban előre jelzett 0,9 százaléknál. A 2026-ra és 2027-re várt növekedési pálya (1,2 és 1,3 százalék) is enyhén lefelé módosulhat, noha szerinte ezek a korrekciók csak „kismértékűek” lehetnek.
Ami az inflációt illeti, áprilisban az éves ráta 2,2 százalékon stagnált, míg az alapinfláció a vártnál nagyobbat ugrott – részben a húsvéti időzítés miatt. Ugyanakkor a mérséklődő bérnövekedés, az alacsonyabb energiaárak és az erősödő euró is azt jelzi, hogy az infláció az év során visszatérhet a 2 százalékos célértékhez.
Vámháború sürgeti az Európai Központi Bank döntését
Simkus több tényezőt is felsorolt, amelyek hozzájárulhatnak a fogyasztói árak további lassulásához:
- ilyen a csökkenő olaj- és gázárak;
- az euró felértékelődése;
- valamint az is, hogy az amerikai vámok miatt az olcsó kínai áruk esetleg inkább Európába irányulhatnak.
„Elég nagy esély van rá, hogy alulmúljuk a célunkat” – mondta. Márciusban az EKB még 2,3 százalékos inflációt jelzett 2025-re, amit 1,9, illetve 2,0 százalék követhet 2026-ban és 2027-ben. Egyre több jegybankár utal arra, hogy ezek az előrejelzések lefelé módosulhatnak.
Ugyanakkor a litván jegybankelnök szerint nem kell túlzott aggodalmat kelteni: „Alázattal kell hozzáállnunk – 2026, 2027 még messze van, sok minden történhet addig” – zárta gondolatait Simkus.
A vámháború az inflációt is lassítja: kamatcsökkentésre számítanak az elemzők - nő a nyomás az EKB-n
A piacok felkészültek, a döntéshozók pedig egyre nyitottabbak a további lazításra. Az Egyesült Államok által bevezetett új vámok fékezik az inflációt Európában, így nő a valószínűsége, hogy az EKB már e héten kamatot csökkent.
Részvénypiac: itt a 14 millió daytrader országa, ész nélkül tőzsdéznek a lakáshitelekből – életveszélyes a helyzet, hatalmas bukás lehet a vége
