Bombaformában ébredt a forint szerda reggel: leiskolázta az eurót, a dollárt és a svájci frankot – így áll most az árfolyam
Erősödött a forint árfolyama szerda reggel a főbb devizákkal szemben a kedd esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az eurót hét órakor 389,36 forinton jegyezték, alacsonyabban a kedd esti 391,57 forint után. A dollár jegyzése 335,94 forintra süllyedt 337,58 forintról, a svájci franké pedig 427,24 forintról 425,26 forintra gyengült.
Az euró árfolyama 1,1592 dollárra erősödött a kedd esti 1,1564 dollárról.
Megszólalt Varga Mihály – elkezdték venni a forintot, van is honnan erősödni
Napi mélypontról fordult vissza a forint jegyzése kedd délután három órakor, azt követően, hogy a jegybank kamatdöntése után megszólalt Varga Mihály MNB-elnök – írta meg a Világgazdaság nem sokkal később.
A monetáris tanács az előzetes várakozásnak megfelelően nem változtatott az irányadó kamatkondíciókon, 6,25 százalékon tartotta az alapkamatot az iráni háború kitörését követő első ülésén.
Varga Mihály szavai megmozgatták a forintot
A forint a nap eddigi részét is a gyenge oldalon töltötte, a 14 órai kamatdöntés ismertetését követően azonban meredeken felfelé indult az euró és a dollár jegyzése is. Háromnegyed háromkor már 390,8 forintot kértek egy euróért, a dollárt pedig 337,7 forinton váltották. A keresztárfolyamok innen azonban lefordultak, közvetlenül azt megelőzően, hogy elkezdődött volna a testület döntését megvilágító jegybankelnöki sajtótájékoztató.
A forintpiaci kereskedők kedvezően reagáltak Varga szavaira, aki beszédében hangsúlyozta, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzet jelentős bizonytalanságot okoz, a magyar gazdaság ugyanakkor lényegesen erősebb, mint 2022-ben volt.
Ezért nem mehet lejjebb a magyar kamat – nőtt az inflációs veszély
A jegybank frissítette inflációs jelentését is. A decemberi prognózishoz képest a jegybank érdemben módosította pályáját: míg korábban 2026-ra 3,2 százalékos, 2027-re 3,3 százalékos inflációval számolt, addig a friss prognózis már 3,8, illetve 3,7 százalékot jelez, és csak 2028-ra érheti el tartósan a 3 százalékos szintet.
Ezzel párhuzamosan a gazdasági növekedés várakozása is visszafogottabb lett, 2026-ra 2,4 százalékról 1,7 százalékra csökkent, miközben 2025-ben 0,4, 2027-ben pedig 3,0 százalékos bővüléssel számol a jegybank, ami összességében lassabb dezinflációt és későbbre tolódó gazdasági helyreállást jelez.
