Tíz nap múlva indul a történelem legmegosztóbb, legdrágább sporteseménye

Tíz nap múlva elrajtol a történelem eddigi legmegosztóbb futball-világbajnoksága Katarban. Az arab emírségnek 12 éve, 2010. december 2-án nem kis meglepetésre ítélte oda a rendezési jogot a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA). 

holott az előzetes szűrésen a szakemberek az összes közül a legkockázatosabbnak választották a tenderét. A katariaknak nemhogy jegyzett játékosuk, csapatuk, de a lebonyolításhoz elengedhetetlen infrastruktúrájuk sem volt meg akkoriban, vagyis náluk kellett felhúzni a legtöbb létesítményt, véghez vinni a legtöbb fejlesztést, elkölteni a legtöbb pénzt – a foci velejárójáról, a muszlim vallásban tiltott alkoholfogyasztásról nem is beszélve.

A másik bökkenő az időjárás volt: a föld egyik leglaposabb országában a vb idején, június-júliusban a napi átlaghőmérséklet 40-50, az éjszakai 30-35 fok között mozog, ami alkalmatlan a sportolásra. Ám erre is talált megoldást a FIFA, a hagyományos nyári időpont helyett november-decemberre módosította a tornát, hogy az ideális, 25-28 fokban lehessen játszani, az arabok pedig megígérték, hogy nemcsak a komplexumokat, de még az utcákat – ahol egyébként szigorúan tilos a megbotránkoztató viselkedés és káromkodás mellett a mértéktelen ünneplés – is speciális berendezésekkel hűtik le.

Fontos megjegyezni azt is, hogy rendezőként Katar nem volt teljesen „zöldfülű”, miután korábban nemzetközi tenisztornát, ifjúsági foci-világbajnokságot, MotoGP-futamot is szervezett, de egyebek között mérete miatt sem adhatna otthont egy 32 csapatos, legalább másfél-két millió turistát vonzó világeseménynek. 

A hírek szerint az egykori CIA-ügynökből lett amerikai kockázati elemzőt, tanácsadót, Kevin Chalkert is bevetették a kezdetekben, hogy kémkedjen a többi pályázat után, és később többször megvesztegetés gyanújába keveredtek. A napokban a szintén korrupciós ügyekben érintett FIFA-vezér, a svájci Sepp Blatter is úgy fogalmazott, hiba volt egy olyan kis országnak adni a rendezést, mint Katar. Blatter azt is elmesélte egy svájci lapnak, hogy valószínűleg 12 évvel ezelőtt, a párizsi Élysée-palotában dőlt el a 2022-es vb sorsa – itt találkozott és ebédelt együtt az akkori francia államfő, Nicolas Sarkozy, a katari koronaherceg, 

valamint az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) azóta Blatterhez hasonlóan megbukott francia elnöke, Michel Platini. Ezt követően – vélhetően Sarkozy utasítására – Platini és társai négy szavazattal a közel-keleti állam felé billentették a mérleg nyelvét az USA-val szemben, amely így 14:8 arányban bezsebelte a voksok többségét. Itt a történet azonban nem ért véget, előbb 

majd 50 repülőgépet, miközben Tamím bin Hamád Al Táni megvásárolta a párizsi futballklubot, a PSG-t, később pedig a FIFA élére 2016-ban kinevezett olasz–svájci Gianni Infantino költözött Dohába... 

Hiába a katariakkal szemben a mai napig sem tompuló nemzetközi tiltakozás, ellenérzés, november 20-án, a hazaiak Ecuador elleni mérkőzésével elstartol a világbajnokság. Pedig az elmúlt egy évtizedben egymást követték a botrányok. A perzsa államban a házasságon kívüli szexuális kapcsolat létesítése mellett a homoszexualitás is illegális (haram). Az emberi jogokkal foglalkozó Human Rights Watch szerint évek óta folyamatos a melegek, transzgenderek üldözése, bebörtönzése, átnevelése – a szervezők tagadják a vádakat. 

Az arab országban egyedül a nők helyzete javult valamelyest az elmúlt években, bár az elérhető statisztikai adatok szerint továbbra is roppant kevesen vannak, számuk a beáramló férfi emigránsok miatt a lakosság egynegyedét teszi ki, vezető beosztásban dolgozókat elvétve találni. 

Szinte kivétel nélkül az egész világot megdöbbentette, amikor a brit Guardian tavaly februárban közzétette, hogy 2011 és 2020 között, közvetlenül a vb-előkészületek során legalább 6750 dél-ázsiai vendégmunkás (2711 indiai, 1641 nepáli, 1018 bangladesi, 824 pakisztáni, 557 Srí Lanka-i) vesztette életét a 85 százalékban külföldiek lakta Katarban. A rendezők ezzel szemben mindössze 37 olyan halálesetet regisztráltak, ami közvetlenül a stadionok építéséhez köthető, a nyilvántartásukban a többiek természetes módon haltak meg. Hivatalosan sosem ismerték el a külföldi munkások sanyarú élet- és munkakörülményeit, kiszolgáltatottságát, alulfizetettségét, egészségi fenyegetettségét, bár a kritikákra válaszul, hosszas huzavona után végül reformokat vezettek be a minimálbérről, a munkahelyváltásról és az alkalmazottak ellátásáról. 

Mivel már hosszú ideje egyiptomi vezetője van a Nemzetközi Kézilabda-szövetségnek (IHF), az talán kevésbé lepte meg a közvéleményt, hogy 2015-ben a katariak rendezhették a sportág férfi-világbajnokságát. Az azonban sokakat felbosszantott, hogy fizetett szurkolói csoportokkal generáltak hangulatot a sportcsarnokokban, valamint összevásárolt, külföldi játékosokkal töltötték fel a válogatottjukat, amely aztán a második helyen zárt. A recept mindenesetre annyira bevált, hogy ezúttal Nagy-Britanniából, Hollandiából, Franciaországból, sőt még az Egyesült Államokból is toboroztak drukkereket. 

Bő öt éve, 2017-ben aztán magára maradt a térségben Katar, miután Szaúd-Arábia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Jemen, majd Líbia és a Maldív-szigetek is megszakította vele a diplomáciai kapcsolatát. A vád a nem éppen hízelgő terrorizmus támogatása volt. A blokád – amely legsúlyosabban a katariak élelmiszer-ellátását érintette – 2021 januárjáig tartott, amikor Szaúd-Arábia újra megnyitotta Katarral közös légi, szárazföldi és tengeri határait. 

Három esztendeje, 2019-ben a dohai atlétikai világbajnokságtól – amelynek odaítélése kapcsán megint felmerült a vesztegetés gyanúja – volt hangos a sportsajtó. A rendkívül magas, szinte már elviselhetetlen hőmérséklet és páratartalom miatt fellépő oxigénhiány következtében tömegesen lettek rosszul az atléták, akik emiatt feladni kényszerültek a versenyt, miközben a folyamatosan működő klímaberendezésektől sokan megbetegedtek.

A Watan névre keresztelt szimulációs gyakorlat során a katariak azt is szerették volna bebizonyítani, hogy bármi történjen, képesek biztonságban megrendezni a tornát. A felkészülést beárnyékolta három pakisztáni tűzoltó halála, akik a hivatalos verzió szerint nem is vettek részt a műveletben. 

A közvélemény meggyőződése azonban továbbra is megingathatatlan: rossz döntés volt Katarra bízni a labdarúgó-világbajnokság megrendezését. Több szervezet, cég és magánember mellett a sportág különböző szereplői is felszólították a játékosokat, hogy bojkottálják az idei vb-t – eddig eredménytelenül, a FIFA ráadásul nemrég figyelmeztette a csapatokat, 

A legtöbben éppen ezért csak demonstrálni fogják ellenérzéseiket a pályán. 

A szervezők optimizmusa viszont továbbra is töretlen, 110 ezer hotelszobával, apartmannal és villával, a 40 ezer fős szurkolói zónában pedig 9 ezer ággyal várják a legalább másfél millió odalátogatót, és akinek nem jut hely a szárazföldön, az hajón bérelhetnek magának szállást. 

Katarban szinte alig terem meg valami, a rendezők mégis ígérik, hogy mindenre felkészültek, minden igényt kielégítenek. Fontos kiemelni – miközben a szakértők szkeptikusak –, hogy ez lehet az első karbonsemleges sportesemény, a stadionokba például hűvös levegő befúvásával oldják meg a légkondicionálást. Az emberek tetszését elnyerte az a törekvés, hogy a torna befejezése után a konténerekből épített 974 Stadion lelátóinak mobilelemeit szétbontják, és olyan országoknak adják el, ahol a labdarúgás sokkal népszerűbb. 

Ez a világbajnokság 10 nappal a kezdés előtt azonban (még) nem a fociról szól...

A katari labdarúgó-világbajnokság stadionjai:

• Egyetemvárosi Stadion: a hat csoportmérkőzésnek, az egyik nyolcaddöntőnek és negyeddöntőnek otthont adó aréna al-Rajjánban található; 45 350 néző befogadására alkalmas; 2016-ban kezdték építeni 20 százalékban zöldalapanyagokból.
• Ahmad bin Ali Stadion: a hat csoportmérkőzésnek, valamint az egyik nyolcaddöntőnek otthont adó stadion al-Rajjánban található; 21 282 néző befogadására alkalmas; az egyetlen teljesen újjáépített aréna.
• al-Tumama Stadion: a hat csoportmérkőzésnek, az egyik nyolcaddöntőnek és negyeddöntőnek otthont adó létesítmény Dohában található; 40 ezer férőhelyes; kinézetét a férfiak által hordott arab fejfedő ihlette.
• 974 Stadion: a hat csoportmérkőzésnek, illetve az egyik nyolcaddöntőnek otthont adó stadion Dohában található; 40 ezer férőhelyes; építéséhez 974 újrahasznosított konténert használtak fel.
• al-Dzsanub Stadion: a hat csoportmérkőzésnek, továbbá az egyik nyolcaddöntőnek otthont adó aréna a Dohától 20 km-re délre fekvő al-Vakrában található; 40 ezer néző befogadására alkalmas. 
• Luszail Stadion: a döntő mellett tíz mérkőzésnek otthont adó létesítmény a Dohától 23 km-re fekvő Luszailban található; 80 ezer férőhelyes; a vb legnagyobb stadionja.
• Halifa Stadion: a hat csoportmérkőzésnek, nyolcaddöntőnek, valamint a bronzmérkőzésnek otthont adó stadion Dohában található; 45 416 fő befogadására alkalmas; Katar harmadik legnagyobb arénája. 
• al-Bajt Stadion: a nyitómérkőzéssel együtt kilenc találkozónak otthont adó aréna a Dohától északra fekvő al-Horban található; 60 ezres befogadóképességével a második legnagyobb katari létesítmény; kinézetét Katar és a régió nomád népeinek hagyományos sátrai ihlették