A befektetési alap olyan kollektív megtakarítási forma, amelyben több befektető tőkéjét egyesítik, és azt egy szakmai felügyelet alatt álló alapkezelő fekteti be előre meghatározott befektetési politika szerint. A befektetők befektetési jegyet vásárolnak, amely a tulajdoni hányadukat jelképezi, de nem biztosít számukra szavazati vagy döntési jogot az alap működéséről, a befektetési döntéseket az alapkezelő hozza meg. A konstrukció legnagyobb előnye a diverzifikáció, vagyis az a lehetőség, hogy már viszonylag kis összeggel is több eszközből álló portfólióhoz juthat a befektető, csökkentve az egyedi kockázatot. A magyar piacon az alapokat több szempont szerint csoportosítják: léteznek nyílt végű alapok, amelyek befektetési jegye bármikor megvásárolható és visszaváltható, valamint zártvégű alapok, amelyeknél a befektetés csak jegyzési időszakban tehető meg, és a kilépés jellemzően a futamidő végén lehetséges. A BAMOSZ hazai besorolása szerint külön kategóriát alkotnak például a pénzpiaci, kötvény-, részvény-, vegyes, ingatlan-, abszolút hozamú vagy tőkevédett alapok. A befektetési alap hozama után - típustól függően - árfolyamnyereségadó fizetendő, ugyanakkor tartós befektetési számla (TBSZ) használatával az adóterhelés mérsékelhető vagy elkerülhető.
