A népszámlálás a népesség létszámára vonatkozó, időszakhoz kötött adatgyűjtés. A népszámlálást népszámlálási törvény írja elő. A népszámlálás mindenki számára kötelező, a kérdőívek kitöltése törvényi kötelezettség. Célja az adatok hasznosítása a közigazgatási és gazdasági tervezés, valamint a tudományos kutatás során. A 20. század vége óta léteznek nemzetközi ajánlások, ekkortól kezdődött a folyamat, miszerint néhány országban a hagyományos kikérdezés útján kapott adatokat nyilvántartás(ok)ból, vagy reprezentatív felvételekből származó adatokkal kombinálják, vagy a népszámlálás teljes mellőzésével csak regiszter adatokat tesznek közzé. Az ENSZ módszertani kézikönyve szerint a népszámlálás egy ország egészének vagy jól meghatározott részének valamennyi lakosára és adott időtartamára vonatkozó demográfiai, gazdasági és társadalmi adatok gyűjtése, elemzése és publikálása. Az első teljes körű magyarországi népszámlálást II. József rendeletére, 1784 és 1787 között hajtották végre. A hivatalos népszámlálás Magyarországon 1870. januárban indult az 1869. évi III. törvénycikk alapján; azóta nagyjából tízévenként tartanak Magyarországon népszámlálást. A népszámlálásokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) végzi.