Agykörforgás

Agyelszívás helyett „agykörforgás”: ezzel a jelszóval próbálja népszerűsíteni a képzett munkaerőnek az EU-n kívüli országokból az unióba irányuló mozgását az Európai Bizottság. A kifejezés lecserélése mögött az húzódik meg, hogy az agyelszívást az európai közvélemény akkor sem támogatja, ha annak az öreg kontinens látszólag a haszonélvezője. És itt a hangsúly a látszólag szón van: az észak-afrikai államok elitjének elszívása csak fokozhatja a képzetlenek kivándorlását.

A fő gond azonban éppen az, hogy a bevándorlók EU-ba áramló óriási tömegének jó része egyáltalán nem az agyelszívás része. A felmérések szerint az uniós területén illegálisan tartózkodó 5-8 millió bevándorló 90-95 százaléka képzetlen. Az agykörforgás jelszavával az EU részben azért is próbálja meg együttműködésre bírni a szomszédos térségek országait a munkaerő-áramlás fel-tételeinek biztosításában, hogy emelje a képzettek arányát a külföldről bevándorlók köré-ben. A mézesmadzag: az „agyak” az európai kiruccanás után vissza is fognak térni, még jobban kiművelve.

Lilli Gruber olasz szocialista európai parlamenti képviselő jelentése (amelyet várhatóan szerdás szavaz meg az EP plenáris ülése) támogatja is az „agykörforgás” tervét. Már csak az a kérdés, hogy mondjuk az Algériából érkezett mérnök tényleg vissza is megy-e hazájába, ha néhány évig már Franciaországban dolgozott. Vannak, akik szerint ez a remény csupán agyrém. UGy