Óvatosan az árversennyel

Drasztikusan romló külső környezetben szinten maradó árbevételt, ám működésieredmény-romlást hozott az év első fele. A piac a csoport gyorsjelentését – az adott helyzetben – jónak értékelte. Milyennek látja ön az elmúlt időszakot?

Egy évvel korábban, a forgalom szempontjából legerősebb hónapokban a gyenge forint javította a bevételeket, az év vége felé pedig – a hazai fizetőeszköz erősödésével – mérséklődtek a hiteltörlesztés terhei, ez a pénzügyi eredményt befolyásolta kedvezően. Az idén a devizapiacot épp ellentétes folyamatok jellemzik. Az erős forinttal összefüggő bevételkiesés mellett komoly nyomást jelentenek a tavaly őszi kormányzati intézkedések hatásai; az élőmunkaterhek növekedése, az energiaár-emelés és legfőképpen az áfa 15-ről 20 százalékosra emelése nehezíti tovább az árak költségekhez igazítását. E tényezők együttes hatása az első fél évben közel félmilliárd forint volt. Mindezek fényében az eredmények elfogadhatók.

Segített úrrá lenni a helyzeten a tavaly márciusban megfogalmazott új stratégia?

Szállodáinkat a nyújtott szolgáltatás alapján csoportosítottuk a korábbi területi felosztással szemben. Az így kialakított brandekhez hozzárendeltük a minőségi követelményeket s az elvárások szinten tartásának és ellenőrzésének rendszerét. Átszerveztük az értékesítést, az adminisztrációt, a képzést. A márkák bevezetését azonban a lehető legrosszabb időszakban kezdtük el. Épp azokat a költségeket kellett ugyanis visszafogni, amelyek igazán látványossá tehették volna a változást. Ma is úgy gondoljuk azonban, hogy a folyamatosan megbízható minőség hosszabb távon meghozza az eredményeket, bár egyelőre ez még kevéssé látszik.

Hiányzik a forgalom is. A külföldi vendégek száma folyamatosan apad. Látnak a foglalások, érdeklődések alapján elmozdulást?

Az első negyedévre rányomta a bélyegét a várakozás: folytatódnak-e a tavaly őszi zavargások ez év tavaszán is? Ez megmutatta, hogy erre az ágazatra minden politikai rezdülés nagyon komoly hatással van. Később sem változott azonban markánsan a helyzet, de magától nem is fog. Ma már egyetlen ország sem engedheti meg magának azt, hogy ne költsön marketingre. Németországban ebben az évben Csehország, Románia, Ciprus, Bulgária és Törökország is óriási kampányokkal jelent meg. Komolyan gondolhatja azt bárki, hogy Magyarországnak erre nincs szüksége? Persze pénz nélkül nem is lehet. Az nem működik, hogy hat év alatt harmadára csökken az ország turizmusmarketingért felelős társaságának a költségvetése.

A kínálat viszont bővül. Naponta új szállodaépítést jelentenek be. Hogyan érinti az önök cégét az erősödő verseny?

A konkurencia számos helyen kifejezetten hasznos lehet számunkra. Sárváron, Bükfürdőn a hely potenciálját, ismertségét növelte, hogy egyre több szereplő jelent meg. A hévízi eset azonban intő példa lehet. Itt a nagyszámú, esetenként például vállalati üdülőkből átalakított új szállodának köszönhetően gyorsan bővült a kínálat. A tulajdonosok a rövid távú érdekeket szem előtt tartva olyan árakkal jelentek meg, amelyek súlyosan torzították a piacot, s ez még ma is komoly problémákat okoz. A beruházóknak, üzemeltetőknek látniuk kell: egy-egy térség – megfelelő értékek mellett – idővel be fog indulni. Az árakat és a szolgáltatásokat azonban addig is tartani kell, mert nagyon alacsony szintekről korrigálni már sokkal nehezebb.

A szállodafejlesztések fő csapásiránya eddig Budapest volt. Az utóbbi időben azonban egyre többet hallani a Balatont érintő nagyprojektekről. Miként ítéli meg az ott kínálkozó lehetőségeket?

A Balaton természeti csoda, amelyet hosszú ideig nem a súlyának megfelelően kezeltek. Most nőni látszik az érdeklődés, de ez egy igen kockázatos befektetési célpont, amely egyelőre nem biztosítja a megtérülést. Nem vagyok büszke a két balatonfüredi és egy keszthelyi szállodánk állapotára. Ezekben ugyanis hosszú ideje csak a működtetéshez feltétlenül szükséges beruházásokat hajtjuk végre. Igaz, ez is százmilliós nagyságrendű kiadást jelentett éves szinten.

A sok új beruházás nem csupán nagyobb versenyt, hanem új típusú megbízásokat is hozhat a Danubius csoportnak: üzemeltetőként, a menedzsmentrendszer értékesítésével jelenhet meg a piacon. Van már konkrét megállapodás?

A szállodaüzlet lassan beérő beruházás. Minden száz ötletből ha öt megvalósul, sok esetben évtizedekig is elhúzódik a döntés. Konkrét megállapodás egyelőre nincs. Sok olyan tervvel keresnek meg bennünket, amely nem illik a tevékenységünkhöz, de vannak ígéretes tárgyalások is.

Szó volt külföldi üzemeltetésről, például Burgaszban, illetve az angliai Bathban. Magyarországon Visegrádot említették ilyen együttműködés helyszínéül, jelezték továbbá, hogy a Balaton partján több mint százmilliárd forintos befektetésben gondolkodó SCD Holding egyes majdani szállodái a Danubius rendszerében működhetnének. Ezek a kérdések még nyitottak?

Bathban és Buxtonban a Danubius Hotels fő tulajdonosának, a CP Holdingnak a részvételével üzemeltetnénk egy-egy gyógyszállót, ezek 2009-re, illetve 2010-re készülnek el. S a többi említett lehetőségről is folynak még a tárgyalások.

Milyen jellegű intézmények üzemeltetésében gondolkodnak?

Elsősorban négycsillagos, illetve e fölötti besorolású gyógyszállókról lehet szó, ahol a kialakítás a mi igényeinknek megfelelően történik. Ennek része egyebek mellett az, hogy minden szolgáltatást egy fedél alatt kap meg a vendég egy legalább 200 szobás, ismert, már bevezetett gyógyhelyen lévő egységben. Magyarán ezen házaknak is igazodniuk kell a cég Danubius Health Spa Resorts brandjébe tartozó egységekre vonatkozó követelményekhez.

Milyen súlya lehet a jövőben az üzemeltetésnek a cég gazdálkodásában?

Nem ez lesz a fő csapásirány. Nincs változás a tulajdonosi elvárásokban: a jövőben is a saját tulajdonú szállodáinkat kívánjuk elsősorban üzemeltetni. Ez az új lehetőség azonban az akvizíciók mellett a növekedés egyik forrása lehet.

Ingatlanértékesítésre sem kerül sor? Korábbi nyilatkozatuk szerint csak a Béta-lánc egységeit adják el, ha lesz vevő. Júliusban viszont elkelt a Kastélykert Kft., amely a büki Szapáry-kastély tulajdonosa.

A Szapáry-kastély a tartós állami tulajdonban maradó vagyon része, véletlenül került a társaság tulajdonába. Ezt a helyzetet szerettük volna úgy megoldani, hogy egy másik, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság birtokában lévő ingatlanra cseréljük el a szállót. Az üzlet azonban meghiúsult, így az érdekeltséget értékesítettük. Nincs szó stratégiaváltozásról. Ismerve a fő tulajdonos ez irányú koncepcióját, nem gondolnám, hogy további eladások várhatók.

Milyen elképzelések vannak a meglévő portfólió fejlesztésére?

Új tervek készültek Pécsett. A Nádorban a korábban tervezett ötvennel szemben 24-gyel bővül a szobakapacitás, s az ötszáz fős befogadóképességgel tervezett konferencia-központ sem készül el, viszont kialakítunk egy új kávéházat, sörözőt és wellnessrészleget, valamint egy új konyhát. Ezzel egy időben felújítjuk és magasabb, négycsillagos kategóriába emeljük a Palatinust. A beruházásoknak 2009-re kell elkészülni, mivel 2010-ben Pécs Európa kulturális fővárosa lesz. Elindul továbbá Budapesten a Gellért Szálló felújítása. A két projekt mintegy 10 milliárd forintot jelent, ebből 2-2,5 milliárd jut a pécsi fejlesztésre.

Az elkövetkezendő időszakban igen jelentős összegek áramlanak az ágazatba. Mi erről a véleménye?

Remélem, elsősorban az infrastruktúra fejlesztésére fordítják majd ezeket a forrásokat. Változatlanul azt gondolom ugyanis, hogy nem helyes, ha ingyenes tőkejuttatással avatkoznak be a piac fejlődésébe. Az államnak az adók, például a jelenleginél alacsonyabb áfa révén kellene támogatnia ezt az ágazatot. Forrást csak olyan fejlesztésekhez szabad adni, amelyek megvalósítása normál keretek között a befektetőktől nem várható el. Ilyen például a történelmi épületekben működő létesítmények rendbehozatala.

Mit vár az év végéig?

Remélem, hogy az árfolyamok számunkra kedvezően változnak, az infláció kontroll alatt marad, és bízom benne, hogy az idegenforgalom mint húzóágazat rövid időn belül gazdasági súlyának megfelelő szerephez jut a kormányzati döntések meghozatalában is. Cégszinten a tervezetthez képest a bevétel – nagyrészt az árfolyam miatt – várhatóan alacsonyabb lesz. Gazdálkodási és költséghatékonysági intézkedéseinknek köszönhetően talán az éves eredményünk a tervhez közeli szinten alakul, hiszen már az első fél évben is látható megtakarításaink voltak.

Az eredménybeszámolót még a tőzsdén éri meg a cég? Kapott felhatalmazást a menedzsment a tőzsdei kivezetés előkészítésére, miután a fő tulajdonos befolyása meghaladja a 75 százalékot, amely egy ilyen döntés meghozatalához már épp elegendő?

Nincs tudomásom arról, hogy a részvény tőzsdei kivezetése napirenden lenne.

MAGÁNÜGY. Nős, kétgyermekes, szabadidejét mozgással tölti.

MAGÁNÜGY. Nős, kétgyermekes, szabadidejét mozgással tölti. Cég: Danubius hotels Group A Danubius Hotels Group Magyarországon 23, Csehországban 8, Szlovákiában 13, Romániában három, Angliában egy hotelt, összesen mintegy 8600 szobát üzemeltet.

A hazai szállodakapacitás 15 százaléka fölött rendelkező cég tavaly 47,3 milliárd forintos forgalom mellett 2,7 milliárdos működési eredményt és 1,45 milliárdos nyereséget ért el.

Az idén az első fél évben 21,8 milliárdos árbevétel mellett a működési eredmény 820 millió forint volt, az adózott pedig elérte a 634 milliót. Az év egészére a bevétel öt-, a működési eredmény 15-20 százalékos javulásáról szóltak a tervek.-->