Várható-e villamosenergiaár-emelkedés és mekkora?

Sesztakov Borisz. Az EMFESZ Kft. kommunikációs és külkapcsolati vezetője. Bizonytalanság. „Nehéz előre jelezni az eseményeket. Várható, hogy az energiaárak emelkedése begyűrűzik az országba, a következmények pedig gondolkodásra késztetik a vállalatokat. Félő, hogy egyes cégek kivonulhatnak a hazai piacról. Az Európa egészét érintő folyamatok alól azonban Magyarország sem vonhatja ki magát. Az árnövekedési tendencia kezdetét jelzi a Németországban tapasztalt 20 százalékos emelkedés, a hatásokat pedig már jövőre a pénztárcáján érezheti a hazai fogyasztó. Nehezíti továbbá a helyzetet, hogy Közép- és Kelet-Európában a közeljövőben számos energiatermelő kapacitás szűnik meg, az erőművek elöregednek és beszüntetik a termelést. Az energiahiányt erőművek építésével lehetne pótolni, erre vonatkozóan már léteznek is magyar tervek.”

Felsmann Balázs. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára. Liberalizáció. „Magyarországon nem kíván piacidegen, beavatkozással eltérített árakat bevezetni a liberális vezetésű Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az energia, így a villamos energia piacán sem. A hazai változás konkrét mértékéről korai beszélni. Az árszint ez év novemberre 47–55 euró/MWh mértékig emelkedett. Magyarország gazdasága nem elszigetelten működik: a határon sem a kedvezőtlen, sem a kedvező hatásokat nem lehet megállítani. Ha a nyugat-európai árak jövőre nőnek, annak egy része megjelenik a magyar árakban is. Ekkor sem kell azonban drasztikusan, nagyságrendekkel emelkedő, „méregdrága” árról beszélni. A GKM piacvezérlő módon kezeli a helyzetet, a tapasztalat szerint a fogyasztók pénztárcáját a liberalizált piac jobban kíméli.”

Boross Norbert. Az Elmű-Émász-MÁSZ csoport kommunikációs igazgatója. Keresleti piac. „Magyarországon jövőre az EU versenypiaci direktívájának megfelelően átalakul az energiapiac szabályozása, szabad szolgáltatóválasztást téve lehetővé a fogyasztók számára. A nyugat-európai tapasztalatok igazolják: elsősorban az erős nagykereskedelmi versenyt felmutató országokban hozott árcsökkenést a liberalizáció, főként az ipari fogyasztók esetében. Mivel a hazai áramellátásban csak néhány termelő van jelen, a nyugat-európaival ellentétben keresleti piac alakul majd ki, az amúgy is nehezen mobilizálható kisfogyasztók pedig nem részesülnek a szabad verseny előnyeiből. Az árak alakulása bizonytalan, ezért fontos az új rendszer fokozatos bevezetése és a kisfogyasztóknál hagyományos, kockázatcsökkentő árszabás megtartása néhány évig.”

Gács Iván. A BME energetikai gépek és rendszerek tanszék tanszékvezető-helyettese. Versenydilemmák. „Az energiaárak folyamatos növekedése természetes folyamat, hiszen az egész világon elfogynak az alacsony költséggel kitermelhető fosszilis tüzelőanyagok. A különböző termékek előállítási költségének sokszor indokolatlanul nagy hányadát teszi ki a logisztika, és mivel az energiaár-emelés megnöveli a szállítási költségeket, számos termék drágulása várható. A közgazdászok a meggyőződésük szerint nyilatkoznak arról, hogy a központilag szabályozott árak vagy a liberalizáció a legmegfelelőbb módszer az energiagazdálkodásban, mindkettőre láthatunk pozitív és negatív példákat. Míg a nagyfogyasztók esetében jól működhet a szabad verseny, a piaci trendekből kevésbé felkészült, védtelen háztartásokat állami beavatkozással érdemes megvédeni az áremeléstől.”

Domina Kristóf. Az Energia Klub energiapolitikai programvezetője. Pazarlás. „Magyarországon évtizedek óta mesterségesen alacsonyan tartják az energia árát, a költségek egy részét az állam fedezi. Ez azonban kifejezetten károsnak bizonyult, mert pazarlásra ösztönzött. Jó esetben az ár reális jelzéseket küld a fogyasztóknak – különös tekintettel arra, hogy ma még az áramot jellemzően fosszilis energiahordozókból nyerjük, amelyek a kimerüléssel párhuzamosan egyre drágábbak lesznek. A tendencia az urán piacán is megfigyelhető: a hasadóanyag ára az elmúlt három évben több mint tízszeresére nőtt. Mindezek következtében felgyorsul az a folyamat, amellyel kapcsolatban az Energia Klub évek óta fogalmaz meg előrejelzéseket: egyre inkább kifizetődő a megújuló erőforrások használata és az energiahatékonysági beruházások.”