Brown döntött

Néha még egy olyan kiforrott demokráciában is igen gyorsan változnak a pártpreferenciák, mint Nagy-Britannia. Egy héttel ezelőtt még a Munkáspárt 10-12 százalékpontos előnyét mutatták a közvélemény-kutatások a konzervatívokkal szemben. Ám a toryknak elég volt egy jól sikerült pártkongresszus, hogy a legfrissebb felmérésekben 2-3 százalékpontra szűkítsék a hátrányukat.

Nehéz helyzet elé állíották ezzel Gordon Brownt, a miniszterelnöki posztot június végén átvett egykori pénzügyminisztert, akinek az esetlegesen előre hozott választások költség-haszon elemzését kellett elvégeznie. A következő voksolásra az alkotmány szerint elég lenne 2010-ben sort keríteni. Ám Brown jól sikerült kormányfői startja (a száj- és körömfájásjárvány vagy a terrorakciók sikeres kezelése) és az újseprű-effektus miatt általánossá vált az a hit, hogy a miniszterelnök a napokban előre hozott választást jelent be novemberre. A romló közvélemény-kutatási adatok hatására azonban Brown a hét végén úgy döntött: az idén nem kéri a választókat az urnákhoz.

Nem véletlen a döntése, ugyanis a felmérések azt mutatják: egy mostani választással könnyen válhatott volna belőle az utóbbi évtizedek legrövidebb ideig hivatalban lévő brit kormányfője. Emellett egy nem meggyőző választási győzelem is bukással ért volna fel számára, ugyanis legalább akkora többséget kellett volna elérnie az alsóházban, mint amekkorát 2005 óta élvez a Munkáspárt (66 fő). UGy