A csütörtöki foglalkoztatási számok sajnos fokozták a bizonytalanságot. Úgy tűnik ugyanis, hogy megjelent egy szisztematikus eltérés a foglalkoztatási és a keresetadatokban: körülbelül negyvenezer munkavállalóról nem tud számot adni a statisztika. A különböző módszertannal készülő mutatók közötti jelentős különbség arra utal, hogy a munkaerőpiacon egyszerre érvényesülhet a fehéredés és a szürkülés. A bérek 10-12 százalék körüli éves növekedéséről jórészt éppen a nagyobb bevallott jövedelem tehet, ugyanakkor a be nem jelentett dolgozók aránya is emelkedhetett.
A kiskereskedelmi statisztika szerencsére ennél kevésbé volt ellentmondásos. Az világossá vált: a belföldi fogyasztás a harmadik negyedévben sem lesz a magyar GDP húzóereje. Kitűnik a számok közül az is, hogy az agrárinfláció hatásait a lakosság már augusztusban érzékelte, ennek megfelelően csökkentve élelmiszer-fogyasztását. Az igazi kérdés az, mi történt az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalmában az utána következő hónapokban. A múlt hónapban már több mint 2 százalékkal emelkedtek az árak, ez már önmagában is komoly ugrás. Ha azonban beválnak a pesszimista elemzői jóslatok, és az év végéig valóban 10 százalék közeli mértékben drágul a betevő, az sokkolni fogja a lakosságot. Kisebb lehet a karácsonyfa, kevesebb szaloncukorral. MZs
10. 30.: Ipari termelő árak (szept.)
10. 31.: Külkereskedelem (szept.), Lakásépítések (III. negyedév), Munkanélküliség (EU, szept.), Infláció (euróövezet, okt.), Üzl. környezet (euróöv., okt.)
10. 30.: Ipari termelő árak (szept.)
10. 31.: Külkereskedelem (szept.), Lakásépítések (III. negyedév), Munkanélküliség (EU, szept.), Infláció (euróövezet, okt.), Üzl. környezet (euróöv., okt.)
-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.