Hogyan szabályozzák az önkormányzati hitelfelvételt?

Sütő László. A Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének elnöke. Két szemlélet. „Lazítani, valamint a gyakorlathoz jobban hozzáigazítani kellene a hitelfelvételi lehetőségeket, tehát a korlátozással nem értek egyet. Az uniós források igénybevételéhez az önkormányzatoknak önrészt kell biztosítaniuk, ezt a pénzt pedig nehéz előteremteniük. Privatizációs bevételekre már alig számíthatnak, eladható ingatlanuk, más vagyoni értékük nem sok van, adóból is kevés folyik be. Nem véletlen, hogy a kormány éppen a minap döntött a kedvezményes hitelfelvételi konstrukcióról. Két szemlélet küzd egymással a kormányon belül: a fiskális és a fejlesztési. Meggyőződésem, hogy az utóbbi győzedelmeskedik, hiszen a településeknek utakat, iskolákat, egészségügyi intézményeket kell építeni, felújítani, a pénzügyi tárca tervezetéből pedig nem lesz semmi.”

Szabó Lajos. A parlament költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának alelnöke. Közös álláspont. „Az MSZP frakciója nem kívánja korlátozni az önkormányzatok olyan hitelfelvételi lehetőségét, amelynek a segítségével racionális beruházásokat hajthatnak végre saját erejükből, s ebben a kérdésben a pénzügyi tárca is hasonló állásponton van. Sőt, azt szeretnénk elérni, hogy az uniós forrásokat is a legteljesebb mértékben le tudják hívni; ezt bizonyítja az is, hogy a héten kormánydöntés született egy ilyen kedvezményes hitelfelvételi konstrukció életre keltéséről. A működési célú hitelek ügye persze más lapra tartozik. Itt az önkormányzati érdekszövetségek bevonásával olyan szabályozórendszert akarunk kialakítani, amely gátat vethet az esetleges túlköltekezéseknek, de semmi esetre sem okoz gondot a felelősen gazdálkodó településeknek.”

Zongor Gábor. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. Konszolidáció. „Érthető a kormány aggodalma, hiszen az önkormányzatok eladósodása valóban veszélyezteti a konvergenciaprogram végrehajtását. Ám bármilyen korlátozás csak abban az esetben képzelhető el, ha már megtörtént a települések pénzügyi konszolidációja. Önmagában persze ez a lépés kevés, a finanszírozási rendszert is át kell alakítani úgy, hogy a települések hiánya ne teremtődjön újra, hiszen a nagy bajban lévő városok előremenekülnek a hitelfelvételekkel, kötvénykibocsátásokkal. Évek óta mondogatjuk, hogy racionalizálni kell a feladatokat, különben nem oldhatók meg a problémák, de eddig alig történt elmozdulás ezen a területen. Az önkormányzati vezetőknek mindent meg kell tenniük, hogy a döntéshozókat rádöbbentsék arra: a helyzet tarthatatlan.”

Tarlós István. A Fővárosi Közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője. Gúzsba kötve. „A kormány rendkívül elhibázott politikát folytat az önkormányzatokkal szemben. Újabb és újabb feladatokkal árasztja el őket – 1990 óta a számuk meghaladja a százat –, anélkül, hogy biztosítaná az ehhez szükséges forrásokat. Így a településeknek nem sok választási lehetőségük marad. Dobra verik a még megmaradt ingatlanaikat – ám már alig van értékesíthető vagyonuk –, alacsonyan tartják a béreket, hagyják lepusztulni az infrastruktúrájukat, épületeiket, lemondanak a fejlesztéseikről. Aki viszont ebbe nem akar beletörődni, túl akarja élni a nehéz időket, hiteleket vesz fel, még ha tudja is, hogy roppant nehezen tudja a pénzt visszafizetni. Ezért nagyon sportszerűtlen lenne, ha ebben megakadályozná őket a kormány, hiszen akkor gúzsba kötve kellene táncolniuk.”

Wekler Ferenc. A Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önk. Szövetségének elnöke. El kellene dönteni. „Nagyon jó lenne, ha a kormány végre eldöntené, hogy mit akar. A pénzügyi tárca egyfelől korlátozni akarja a hitelfelvételt, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium pedig most dolgozott ki egy nagyon előnyös konstrukciót az MFB közreműködésével. Meggyőződésem, hogy nem törvényekkel, rendeletekkel kell megregulázni az önkormányzatokat, hiszen a települések vezetői át tudják látni, miként alakulnak a bevételeik, kiadásaik, s ebbe belefér-e, hogy adósságba verik magukat. Tehát a gazdasági élet szabályai alapján kell eljárniuk, ha pedig tévesen határoznak, akkor a lakosság ezért megbünteti őket a következő választáson. Azt pedig nem tartom komoly érvnek, hogy csődbe juthatnak a települések, hiszen ilyen alapon akár az egész országot csődbe lehet vinni.”