Az eredmény még akkor is mellbevágó, ha az okok tulajdonképpen mind jó ideje ismertek: kevés gyermek születik, a lakosság elöregszik, sok tehetséges fiatal elhagyja az országot, az elveszett generáció – ahogy a tanulmány nevezi a 45 év felettieket – nem rendelkezik versenyképes tudással, és túl sokan vonulnak ki a munkaerőpiacról jóval a nyugdíjkorhatár elérése előtt. Mindezek orvoslására aktív állami beavatkozást sürgetnek a kutatók az oktatás, az innovatív, tudásalapú gazdaság fejlesztésére, az internet elterjesztésére, a felnőttképzés javítására, a munkában maradás ösztönzésére.
Az igazán elszomorító az, hogy miközben a kórismék és a terápiák szinte minden szakmai fórumon elhangoznak, már-már unalomig ismételve, aközben csak nagyon nehezen áll össze egy koherens stratégia a probléma kezelésére. Vannak részeredmények részterületeken, például a kormány épp most döntött a korhatár előtti nyugdíjba vonulás további szigorításáról, de naivitás lenne azt várni, hogy önmagában ez megoldja a gondokat. Ráadásul nehéz akkor munkahelyeket teremteni, amikor a gazdaság – az elmúlt évek felelőtlen politikája miatt – még jó ideig Európa és a régió szégyenpadján ücsörög.
Az öncélú siránkozás helyett ideje lenne végre komolyan venni a figyelmeztetéseket. Az egymásra mutogatás, a felelősség áttolása helyett kezdődjék el az érdemi munka. Különben az egész ország nyugdíjazhatja magát. Csak épp senki nem fogja eltartani.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.