Az OEP-nél marad a pénz

- Sokan tartanak az új biztosítási rendszertől, féltik az ugyan már megkopott, szegényes, de mindenképp biztos gyógyítási esélyeiket. Milyen változásokra kell felkészülnünk az elkövetkező évben?

- Ha elfogadja a parlament az új egészségbiztosítási törvényt, akkor is fönnmarad a szolidaritás elvén működő nemzeti kockázatközösség. A tb-járulék mértékét továbbra is a parlament állapítja meg, ennek fejében a ma is járó egészségügyi szolgáltatásokhoz hozzájutnak a biztosítottak. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) jogutódja az ideinek megfelelően finanszírozza a gyógyítást, s jó hír, hogy az ideihez képest nő a kórházakban teljesíthető gyógykezelések száma. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a finanszírozás elveiben jövőre semmiféle változás nem lesz. A biztosítási rendszer változását a kezdeteknél nem veszik majd észre a biztosítottak. A változást egy bankváltáshoz hasonlítanám, ahol az ügyfelek már nem az előző, hanem az újonnan választott intézménytől kapják megszokott folyószámla-egyenlegüket.

A következő év az OEP-nél az új rendszerre való felkészülés esztendeje lesz, a változások 2009-ben érezhetők majd. A tervek szerint – az OEP-utód biztosító mellett – akkor kezdenék el munkájukat a megalakuló egészségbiztosítási pénztárak. Addig minden a régi mederben folyik tovább. Fontos feladatunk lesz az informatikai bázis tökéletesítése, a jelenleg meglévő adatbázisainkat naprakésszé és közhitelessé kell tenni, hogy a szolgáltatók és a pénztárak minden szükséges információt megkapjanak a biztosítottak ellátásával kapcsolatban. Fél évünk van a különféle adatbázisok összehangolására, erre a jövő évi költségvetésben forrásokat is biztosítanak. Nem lesz változás a jogviszony nyilvántartásában, az OEP utódja őrzi meg és óvja a 10 millió biztosított adatait az adatvédelmi törvény alapján, az illetéktelenek kezébe nem kerülhet. A megalakuló egészségpénztáraknak a hozzájuk bejelentkezett tagok tajadatait (taj = társadalombiztosítási azonosító jel) bocsátjuk a rendelkezésére, de a biztosítottak betegségéről, a biztosítotti jogviszony előzményéről semmiféle információt nem kaphatnak.

- Milyen feladatok maradnak meg az OEP utódszervezeténél?

- Még nem döntött a parlament a biztosítási törvényről, így arra, hogy pontosan mi lesz a feladatunk, nem lehet választ adni. Úgy tűnik azonban, hogy a gyógyszer- és a gyógyászatisegédeszköz-ellátással kapcsolatos teendők nálunk maradnak. E tekintetben annyi lesz a változás, hogy a létrehozandó díjtételbizottság dönti el, milyen betegségek terápiájára lehet egy adott gyógyszert befogadni, de a tb-listára kerülésben továbbra is lesz feladatunk. Nagyon lényeges, hogy a tajadatbázis itt marad, tehát a biztosítási jogviszony nyilvántartása, az azzal kapcsolatos változások vezetése a mi feladatunk. Nálunk marad az egészségügyi uniós kártya kiadása, a közgyógyellátási igazolványok kiadása és ellenőrzése. Az is bizonyos, hogy 2011-ig részt veszünk az egészségügyi szolgáltatók finanszírozásában. Az első időszakban úgy, hogy nekünk jelentik a betegellátással kapcsolatos teljesítményeiket, később pedig a létrejövő pénztáraknak és nekünk is, majd 2011-től már csak a velük szerződésben lévő pénztáraknak.

A törvénytervezet szerint létrehozzák az Országos Kockázati Alapot, tervezett nagyságáról még nincs döntés. Ebből finanszírozza az OEP-jogutód például a kis esetszámú, de nagy értékű beavatkozásokat, a drága gyógyszereket. Becslések szerint ez az összeg az egészségbiztosító költségvetésének 8-12 százaléka lehet.

- Hogyan alakul az eddig egységes gyógyszer-, gyógyászatisegédeszköz-, gyógyfürdő-szolgáltatások tb-támogatása?

vVáltozatlanul egységes lesz a termékek árához nyújtott tb-támogatás, bármelyik pénztárhoz tartozik is a biztosított. A támogatás mértékét az OEP-utód határozza meg, de a pénztárak a betegek által fizetett térítési díjat vagy annak egy részét átvállalhatják, például ezzel csábíthatják magukhoz más pénztár tagjait.

- Ki kezeli a jövőben az 1100 milliárd forintos egészségbiztosítási alapot (a pénzbeli ellátások nélkül), és hogy fizetik majd az OEP-jogutódnál maradó ellátásokat?

- A pénzbeli ellátások, például a táppénz-, a különféle anyasági kifizetések részben a nyugdíjbiztosítóhoz, részben a szociális minisztériumhoz kerülnek, ám ennek mikéntjéről még nincs döntés. Mivel azonban a táppénz biztosítotti jogviszony alapján jár, így vagy online kapcsolatban, vagy folyamatos szolgáltatással kell az adatokat átadnunk. A természetbeni ellátások mintegy 1100 milliárdos forrását mi kezeljük, a 10 milliós tajadatbázis alapján tőlünk jut el a pénz az egészségügyi szolgáltatókhoz.

- Ha már az adatszolgáltatásról esett szó, hogyan értesülnek majd a kórházak, rendelők arról, hogy biztosított-e a hozzájuk érkező beteg?

- A tajadatbázis nyilvántartása nálunk marad, nálunk történik a jogviszony ellenőrzése. Tavaly már megkezdtük és most is folytatjuk a biztosítási jogviszony ellenőrzését, jelenleg 9,6 millió emberről pontosan tudjuk, milyen alapon jár neki az ellátás. Mivel a járulékbefizetést az APEH kezeli, arról, hogy fizetett-e valaki járulékot vagy sem, csak utólag értesül az OEP. Jövő januártól egyébként minden gyógyintézménynek ellenőriznie kell a jogviszonyt, ám biztosítás hiányában is el kell látniuk a sürgős eseteket, csak azt követően kerülhet sor annak vizsgálatára, hogy rendezett-e a beteg jogviszonya. Az előre tervezhető műtéteknél pedig van idő a jogviszony ellenőrzésére. Ezeket a betegeket csak abban az intézményben lehet majd ellátni, amelyekkel a pénztáruk szerződést kötött, vagy a beavatkozás előtt a biztosított pénztára hozzájárult, hogy másutt végezzék el a műtétet. A jogszabálytervezet szerint a pénztárak ellenőrizhetik, hogy a hozzájuk tartozók nem vesznek-e igénybe egyszerre több helyen, netán azonos időben gyógykezeléseket.

- Hogy történik majd a rendelők, a kórházak finanszírozása?

- Az OEP-jogutódon keresztül, mégpedig úgy, hogy a szolgáltató a teljesítményelszámolást az utódszervezetnek küldi meg. A pénztárak utólagos auto-rizálást végeznek, megnézik, valóban jár-e a pénz a jelentett teljesítmény után. Januártól a jelenlegi szerződések továbbra is megmaradnak, új szerződésre csak 2009-ben kerül sor. Ekkor kötnek a pénztárak szerződést a szolgáltatókkal. Az új rendszer beindulása után a pénztárak már preferálhatnak kórházakat.

- A megkezdett reform része, hogy az egészségbiztosítási alap költségvetésében közel 300 milliárd forintot állapítottak meg a kiskorúak, a nyugdíjasok, a munkanélküliek ellátására. Az új rendszerben hogyan fizet majd az állam az említett lakossági csoport ellátásáért?

- Jövőre már nem meghatározott, fix öszszeg kerül az alapba, az állami költségvetés is fejkvóta szerint fizet a nem biztosítottak után, ez alacsonyabb lesz az átlagos fejkvótánál. Ennek oka például az, hogy a kiskorúaknak és a nyugdíjasoknak nem jár táppénz. A tervek szerint a fejkvóta az évi infláció mértékével arányosan nő majd. A törvénytervezet szerint részt veszünk a költségvetés tervezésében, ellenőrizzük az abból finanszírozott ellátásokat.

- Különös dolog történt az idén a biztosító háza táján, hiszen a hoszszúra nyúlt deficites évek után várhatóan többlettel zárul az egészségbiztosítási alap költségvetése.

- Ebben jelentős szerepe van a biztosítási jogviszony ellenőrzésének, ez többlet-járulékbefizetéssel járt. Segített az is, hogy az egészségügyi szolgáltatók megkezdték a biztosítotti jogviszony ellenőrzését. A bevételi többlet mellett sikerült kordában tartani a kiadásainkat. Megfékeztük az európai viszonylatban is kirívóan magas gyógyszerfogyasztást, a forgalom eltolódott a nagyobb kiszerelésű, így fajlagosan olcsóbb termékek irányába. Emellett csökkent az átlagos támogatási kulcs. A vizitdíj bevezetésével pedig például a járóbeteg-szakellátásban 20 százalékkal visszaesett a betegforgalom.

- Milyen egészségügyi költségvetésre számít a jövő évben?

- Majdnem minden előirányzat, a kórházi és szakrendelői ellátás, a gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-támogatás összege nominálisan nőni fog. A természetbeni ellátásokra az idén várható 1105 milliárdos kifizetés jövőre 1148 milliárdra gyarapodik, ezen belül a járó- és fekvőbeteg-ellátásra (gyógyító-megelőző költségvetési kassza) pedig az idei 719 milliárd forintnál 20 milliárddal többet költhet az egészségbiztosító. A többletforrások és az ágazatban végrehajtott szerkezetváltás eredményeként stabilizálódhat az egészségügyi ellátórendszer.

A Tatabányai Megyei Kórházban segédorvosként kezdte a munkát 1979-ben, majd a fővárosi Károlyi-kórházban töltött három év után a Fővárosi Önkormányzat Balassa János-kórházában alorvos, főorvos, majd az intézmény igazgatója lett. Dolgozott a Terézvárosi Egészségügyi Szolgálatnál.

Az OEP finanszírozási főosztályának vezetését vállalta el 1996-ban. 2005–2007 között az OEP főigazgató-helyettese, majd pár hónapig a járóbeteg-szakellátás átalakításának miniszteri biztosa volt. November 1-jétől az OEP főigazgatója.

Magánügy. Nős, két egyetemista lánya van. Szabadidejében sokat olvas, és kedveli az utazást.

A Tatabányai Megyei Kórházban segédorvosként kezdte a munkát 1979-ben, majd a fővárosi Károlyi-kórházban töltött három év után a Fővárosi Önkormányzat Balassa János-kórházában alorvos, főorvos, majd az intézmény igazgatója lett. Dolgozott a Terézvárosi Egészségügyi Szolgálatnál.

Az OEP finanszírozási főosztályának vezetését vállalta el 1996-ban. 2005–2007 között az OEP főigazgató-helyettese, majd pár hónapig a járóbeteg-szakellátás átalakításának miniszteri biztosa volt. November 1-jétől az OEP főigazgatója.

Magánügy. Nős, két egyetemista lánya van. Szabadidejében sokat olvas, és kedveli az utazást. -->