Ki fizeti a postást?

Története egyik legnagyobb átszervezésébe kezdett bele a Magyar Posta Zrt. az ősszel. Bár még nem lehet tudni, milyen hatása lesz a Postapartner Programnak, az biztos, hogy valamit lépnie kellett a cégnek, hogy a 2013-as teljes piacnyitáskor ne kelljen feltartott kézzel átengednie legértékesebb ügyfeleit a vetélytársaknak. Akár népszerűtlen vagy szokatlan megoldásokkal, de közelíteni kell a sikeres európai postai szolgáltatók szintjéhez – hangsúlyozta Szabó Pál, a társaság vezérigazgatója október 9-én, a postai világnap alkalmából tartott budapesti sajtótájékoztatón. A vezérigazgató nem először emelte ki a felzárkózás fontosságát, sőt, az elmúlt években valahányszor megszólalt a nyilvánosság előtt, mindig a minőség javításáról, a hatékonyságnövelésről, a hálózat racionalizálásáról, vonzó szolgáltatások bevezetéséről beszélt. Ezen lépések célja pedig egyértelmű: felkészülten várni a teljes postai piacnyitást. A liberalizációval kapcsolatos első csatát egyébként megnyerte a cég, hiszen – nagymértékben a társaság lobbitevékenységének köszönhetően – az eredetileg tervezett 2009-es határidőt módosította az Európai Unió, így a 2004 után csatlakozott országok esetében 2013 lett a piacnyitás határideje, míg a korábbi tagállamoknál 2011.

A nagy kihívás nagyszabású változásokat igényel – ismerte fel a Magyar Posta menedzsmentje, s 2002 óta már a felkészülés jegyében dolgoznak, és ennek szellemében történnek a fejlesztések, átalakítások. A katasztrofális indulást követően ma már jól teljesítő budaörsi logisztikai központ és az arra épülő feldolgozási rendszer révén a minőséget tekintve – legalábbis az európai posták teljesítményét is mérő cég szerint – már Európa élvonalába tartozik a vállalat. A hálózat racionalizálása pedig olyan intézkedéseket hozott, mint a sokat támadott, de pénzügyi szempontból racionális megoldásnak bizonyuló mobil postai szolgáltatás kiterjesztése, a veszteséges postahivatalok bezárása, illetve kiszervezése.

A működési költségek csökkentését, a hálózat átszervezését célzó intézkedések sorába illik a nyilvánosság számára szeptemberben bemutatott Postapartner Program is, ennek keretében a társaság jelenlegi 2744 szolgáltatási helyszínéből közel 1200 üzemeltetését vállalkozóknak adnák át. Az ötszakaszosra tervezett, várhatóan 2009 első fél évéig tartó program első fázisa október 15-én el is indult. A modell egyébként nem ismeretlen a Magyar Postánál; jelenleg 328 helyen oldják meg így a szolgáltatások ellátását, azonban a hálózat 88 százalékát még a cég működteti. Összehasonlításképpen: az európai postatársaságok közül a britnél 3, az írnél 6, míg a Magyarországgal méretéből adódóan jól összehasonlítható Portugáliában 34 százalék ez az arány.

A postavezér és környezete határozottan hisz a program sikerében; ez meghatározó szerepet játszhat a vállalat átalakulásában, és sikere esetén évente 2-2,5 milliárd forintos megtakarítást hozhat a cégnek. Nagy szükség van az ilyen eredménnyel kecsegtető kezdeményezésekre, hiszen ha a Magyar Postának nem sikerül lefaragni a költségeket, javítani a működési hatékonyságán, nem lesz képes felvenni a versenyt a fejlett nyugat-európai postákkal, amelyek már ugrásra készen várják, hogy letarolhassák a hazai piacot a liberalizációt követően. A korábban már említett postai világnapon Szabó Pál úgy nyilatkozott, hogy a társaság 2011-re már készen áll a teljes piacnyitásra.

Az idén 140 éves Magyar Posta privatizációja egyelőre nincs napirenden, így zsebbe vágó kérdés valamennyiünk számára, hogy a 2013-as piacnyitást egy versenyképes cég várja, hiszen ellenkező esetben lesz egy újabb állami társaság, amelynek túlélése évente sokmilliárdnyi adóforintunkba kerül majd.

A szerző a Világgazdaság munkatársa