Milyen lehetőségeket lát az új biztosítási modellben?

Lehoczky László. Az MKB Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke. Változatlan célok. „A kötelező és az önkéntes egészségbiztosítási pénztár együttműködésének célja változatlan marad a több-biztosítós modellben is: az önkéntes kasszák finanszírozási oldalról egészítsék ki a kötelező tb rendszerét. Az önkéntesek különösen a megelőzés, a szűrések, a helyes életmód, a tágabb értelmű egészségmegőrzés területén segíthetik elő, hogy a tb ráfordításai kordában maradhassanak. Ehhez azonban szükségesnek tűnik, hogy legalább a 2006 végén fennálló kedvezményeket visszaállítsák, továbbá az önkéntes pénztárak szolgáltatásnyújtási adminisztratív feltételei racionálisan egyszerűsödjenek. Pénztárunk a kötelező egészségpénztárakkal hasonló szerves együttműködést kíván kialakítani, mint amely ez a nyugdíjpénztári területen már megvalósult.”

Lukács Marianna. A Patika Egészségpénztár vezetője. Tisztázatlan részletek. „Az egészségbiztosítási reform és az új modell kérdéseivel érdemben addig nem lehet foglalkozni, ameddig az Országgyűlés által elfogadott módosítások az utolsó részletekig nem ismertek. Az azonban előre leszögezhető, hogy az új pénztárban való részesedés vásárlása csakis egy független szakértő által meghatározott ár alapján történhet, hiszen az áron aluli vétel a későbbiekben a kassza jó hírének árthat, az áron felüli viszont a pénztártagoknak nem érné meg. Az áron kívül tisztázatlan számos fontos részletkérdés is, egyebek mellett például, hogy a parlament döntése utáni legfeljebb egy hónap mire lesz elég a szereplőknek az átállásra való felkészülésben, illetve hogy az új pénztár igazgatóságában az előzetes tervek szerint valóban páros számú (hat) igazgatósági tag ül-e majd, hiszen ez több mint szokatlan a vállalatvezetési gyakorlatokban.”

Zsoldos Miklós. Az Union Biztosító elnök-vezérigazgatója. Hatáskörön kívül. „Az eddigi információk alapján az üzleti biztosítóknak két hozzáadott értéke lehetne: az adminisztrációs feladatok hatékony ellátása és egy hatékony kontrollingrendszer üzemeltetése. Mindkét területen van tapasztalatunk, de a biztosítók alaptevékenységébe tartozó szakmai elemeket – például a veszélyközösség kezelése, az alapszolgáltatás tartalmának, a járulék mértékének, a fejkvótának, illetve a díjtételeknek a megállapítása – a vázolt elképzelések szerint a biztosítók hatáskörén kívül döntenék el. Ezenkívül nem tisztázott a piaci szintű veszteségek kezelése. Így a befektetendő tőke, a kockázatok és a várható megtérülés figyelembevételével – a jelenleg ismert feltételek mellett – nagy valószínűséggel nem veszünk részt az új egészségbiztosítási rendszer alapszolgáltatásaiban.”

Fábián Attila. Az OTP Garancia Biztosító vezérigazgató-helyettese. Kétséges megtérülés. „Az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban az OTP csoport az Országgyűlés döntése után, a végleges piaci szabályozók ismeretében mérlegeli a szerepvállalást és annak lehetséges módjait. A jelenlegi helyzetben, illetve a mostani ismeretek szerint ugyanis megalapozott számításokkal nem modellezhető az esetleges befektetés megtérülése. Egyúttal a potenciális piaci szereplők, illetve a biztosítottak számára fontos szakmai kérdések továbbra is tisztázásra várnak. A tőzsdei társaságként működő OTP Bank köré szerveződött OTP csoport a végleges döntést kizárólag üzleti és biztosításszakmai szempontok alapján hozza meg.”