Segíti-e a cégek tőzsdére menetelét az adókedvezmény?

Kürti Sándor. A Kürt Zrt. információmenedzsmentjének elnöke. Ajándékcsomag. „Minden, vállalkozást segítő intézkedés olyan, mint a májusi eső: aranyat ér! A tőzsdeelnök lobbierejét mutatja, hogy a magas államháztartási hiány ellenére ezt az adókedvezményt ki tudta harcolni a tőzsdére lépő cégeknek. Nem lehetett könnyű menet. Ez a beruházási adókedvezmény üzenetértékű: az átlátható működésű vállalatok (a tőzsdei cégekre ez a megállapítás jobbára igaz) még ebben a nagy adóterhekkel terhes időszakban is részesülhetnek versenyképességüket javító csomagban. Ez egy jó ajándék az idei Mikulástól. Összességében sajnos csak kevesen részesülhetnek ebből az ösztönzőből. A Kürt talán 2008-ban részese lehet ennek a kedvezménynek, akár úgy, hogy tőzsdei szereplő lesz, akár úgy, hogy egyéb átlátható működésű cégek is megkapják ezt a kedvezményt.”

Nyúl Sándor. A TriGranit Fejlesztési Kft. vezérigazgatója. Projektvállalatok.„Örvendetes, hogy a Budapesti Értéktőzsde egyre több akcióval képviseli a Magyarországon működő vállalkozások érdekeit. Az adókedvezmény-rendszer elsősorban a kiemelt régiókat, a nagyobb tőzsdei forgalmat, valamint a kis- és középvállalatok gyorsabb fejlődését támogatja. Ebben a vállalati kategóriában kérdéses, hogy a tőzsdei szereplés költségei milyen arányban állnak az elérhető előnyökkel. Sajnálatos módon a nagyobb holdingstruktúrákban működő cégek a rendszer előnyét nem tudják élvezni, hiszen a beruházások különálló projektvállalatok szintjén történnek. Ezen cégek külön tőzsdei bevezetése nem célszerű, a holdingszinten történő tőkebevonás, amely a projektvállalat tőkeemelését szolgálja, nem tartozik a támogatási körbe.”

Boris Mihály. Az SCD csoport tranzakciós vezérigazgató-helyettese. Újabb motiváció. „Üdvözlendő, hogy végre konkrét intézkedésekben is megnyilvánul a kormányzat azon szándéka, hogy a hazai vállalatok tőzsdei megjelenését támogassa. Nem gondolom, hogy önmagában ez az adókedvezmény számos céget vinne a parkettre, de további motivációt adhat azon vállalatvezetőknek, akik már egyébként is gondolkoznak a tőzsdére lépésen. Hasonló intézkedések sokaságára lenne szükség ahhoz, hogy a vállalatok tömegesen jelenjenek meg a Budapesti Értéktőzsdén, ez a magyar gazdaság elemi érdeke is egyben. Az ingatlanfejlesztő és -befektető társaságok számára fontos előrelépést jelentene, ha a magyar szabályozásban is adoptálnák a REIT (speciális ingatlanadózási konstrukció) struktúrát, amelyet az elmúlt néhány évben számos európai országban sikerrel vezettek be.”

Horváth Zsolt. A KBC Securities magyarországi fióktelepének vezérigazgatója. Külső támogatás. „A Budapesti Értéktőzsde további fejlődésének egyik kulcskérdése, hogy az elkövetkező években a »kínálati oldalt« miként lehet bővíteni: sikerül-e méretes, magas közkézhányadot biztosító, a befektetők számára érdekes sztorival bíró cégeket a parkettre csábítani? Ennek sikeres megvalósításához a tőzsde által eddig megtett lépéseken kívül szükség van a külső szabályozási környezet ezt támogató változtatására is. A tőzsdei jelenlét közvetlen és közvetett előnyeit kihasználni tudó, vagyis már parketten lévő cégek példája jó néhány további vállalkozásnak ad majd lökést a belépéshez a börze kapuján. Ennek a lépésnek a megtételéhez pedig további motivációt biztosíthat – a már működö bevezetési támogatás mellett – a fejlesztési adókedvezmény jövő évi bevezetése.”

Balázs Csaba. Az Econet.hu Nyrt. igazgatóságának elnöke. Igazából nem segít. „A jövőre bevezetendő új adókedvezmény igazából nem nyom túl sokat a latban, amikor arról kellene dönteniük a társaságoknak, hogy milyen módon vonjanak be friss tőkét, vagy hogy a tőzsdére menjenek-e. Főleg budapesti viszonylatban, ugyanis a fővárosban végrehajtandó fejlesztések esetében a legalacsonyabb a kedvezmény. A Világgazdaság által készített »mini« közvélemény-kutatás eredményéhez hasonlóan én is azt a véleményt osztom, hogy további intézkedésekre is szükség lenne ahhoz, hogy vonzóbb legyen a tőzsdei jelenlét. A tőkebevonás ezen formája sok adminisztrációs, jogi kötelezettséget ró a társaságokra, ezek költségeit a bevezetendő adókedvezményből származó megtakarítás leginkább a relatíve nagyobb társaságoknál tudja adott esetben érdemben ellensúlyozni.”