Veszélyes közöny
A magán-nyugdíjpénztári megtakarításokkal Magyarországon nagyjából ugyanaz a helyzet, mint a betétekkel: az ügyfelek folyamatosan panaszkodnak az alacsony kamatok miatt, ugyanakkor ha magasabb hozammal, viszont némi kockázattal is járó befektetési lehetőség tűnik fel, rögvest inukba száll a bátorságuk. Ezt jól példázza a lakossági megtakarítások szerkezete is: az életbiztosításokat nem számítva az emberek pénzének majdnem kétharmada betétben „dolgozik”, és csak a kisebb része befektetési alapokban, a részvények aránya pedig elenyésző.
A választható portfólió bevezetését övező közöny azért különösen aggasztó, mert a nyugdíjrendszer nagyon súlyos, hosszú távú anomáliákkal küzd, és ez a jelek szerint a jövő nyugdíjasait érdekli a legkevésbé. Persze az, hogy egy 58 éves munkavállaló nem rohan azonnal dinamikus, részvénytúlsúlyos portfóliót választani, érthető, hiszen részéről ennek nem is lenne sok értelme.
Viszont a piaci visszajelzések szerint pénztári befizetéseinek sorsa a fiatalabbakat sem érdekli különösebben. Úgy tűnik, a mai generáció sem hajlandó figyelembe venni, hogy néhány évtizeden belül nagyjából egy nyugdíjas jut majd egy munkavállalóra, s előbbi eltartását valamiből fedezni kell. Azt sem ártana figyelembe venni, hogy az élettartam várható növekedésével a nyugdíjas évek száma is emelkedik majd, tehát a mai generációknak – elfelejtve az államot – minél nagyobb összegű magánpénztári megtakarítás kialakítására kellene törekedniük. Nyolcvan százalékban állampapírból álló portfólióval pedig ez igencsak nehéz lesz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.