Iráni győzelem

Az iráni nukleáris programról a múlt héten nyilvánosságra hozott amerikai titkosszolgálati jelentés nullára csökkentette annak a valószínűségét, hogy elnökségének utolsó évében George W. Bush háborút indítson a perzsa állam ellen. A beismerést, amely szerint Teherán 2003-ban felhagyott a nukleáris fegyverek kifejlesztésének kísérletével, méltán ünnepelhette győzelemként Mahmúd Ahmadinezsád iráni államfő. Láthatóan fellélegzett a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője is, aki szerint a jelentés megállapításai összhangban vannak az ügynökségéivel, és annak nyomán további tér nyílhat a diplomáciai megoldás megtalálására.

Bush persze nem tágít, és újabb szankciókat szorgalmaz Irán ellen. Szerinte ugyanis Teherán mindaddig veszélyt jelent, ameddig folytatja az urándúsítást. A titkosszolgálati jelentés valóban azzal számol, hogy Irán – ha akarna – 3–8 éven belül képes lenne atombomba előállítására.

Az új szankciók szükségességéről azonban lehetetlen lesz meggyőzni Kínát és Oroszországot. Peking már az eddigi büntető intézkedéseket is igencsak vonakodva szavazta meg az ENSZ BT-ben. Szergej Ivanov orosz külügyminiszter pedig a jelentésre reagálva azt mondta, nincs bizonyíték, hogy Iránnak valaha is lett volna nukleáris fegyverkezési programja. Az amerikai határozottságot támogató London és Párizs BT-határozat híján valószínűleg egyoldalú szankciók bevezetésére kéri majd az EU-t, ám a siker itt is kétséges. BÁ