Gázai ingovány

Alaposan visszavetheti a nemrég újraindult közel-keleti békefolyamatot a Gázai övezet izraeli blokádja. Mahmúd Abbász palesztin elnökre eddig is komoly nyomás nehezedett a tárgyalások leállítására addig, amíg Izrael fel nem hagy a megszállt területeken lévő zsidó telepek bővítésével, a humanitárius katasztrófával fenyegető akció azonban végképp elmérgesítheti a viszonyt.

Ez még akkor is igaz, ha a Gázai övezet feletti ellenőrzést tavaly júniusban erőszakkal átvett Hamász és az Abbász vezette Fatah között kifejezetten ellenséges a viszony. Elvégre Gázában is palesztinok élnek – jelentős részük nem is a Hamász, hanem a Fatah híve –, akiknek a sorsa bizonyára nem közömbös Abbász számára. A palesztin elnök ráadásul az egység helyreállításával képzeli el a független állam megalapítását még az idén, a Hamásszal való viszony rendezése tehát sokáig nem várathat magára.

A világ közvéleménye által elítélt izraeli akció azonban – amely komoly PR-veszteséget okozva a zsidó államnak a blokád kényszerű enyhítésével és palesztin oldalról az egyiptomi határ áttörésével járt – a Hamász radikálisainak pozícióit erősítheti Gázában. Pedig a Hamász sorai között is vannak, akik együttműködőbb politikát szorgalmaznak. Ők úgy vélik, a szervezetnek az ellenállást jobban ki kellene egyensúlyoznia a Gázában a kormányzást is magában foglaló valódi politizálással, és az ostromállapot megszűnését a Fatahhal való megbékéléstől remélik. BÁ