BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hogyan értékeli az EU klímavédelmi célkitűzéseit?

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20 százalékos csökkentését, valamint a megújuló energiaforrások részarányának 20 százalékra növelését tűzte ki célul 2020-ig a múlt héten jóváhagyott környezetvédelmi tervében az Európai Bizottság. Az új célkitűzések egyes ágazatoknak óriási kiadásokat, másoknak további üzleti lehetőségeket jelentenek.
2008.02.01., péntek 00:00

Uhlmann Attila, A Callis Energetika Zrt. igazgatója

Hatékonyság

„Megújuló energiaforrások hasznosításával is foglalkozó vállalat munkatársaként csak üdvözölni tudom, hogy az Európai Bizottság határozottan elkötelezte magát a klímavédelem mellett. Az új célokkal kapcsolatos aggályok zöme abból származik, hogy sokan attól tartanak, a szigorodó éghajlatvédelmi intézkedések következtében az energetikai szektor költségei tovább növekednek, s ez az áram további drágulását, és így az európai cégek versenyképességének a romlását eredményezi. Azonban én inkább ennek az ellenkezőjét valószínűsítem, ugyanis a rövid távon jelentkező kedvezőtlen hatások olyan hatékonyságnövelést fognak kikényszeríteni, amely hosszabb távon egyértelműen növeli az öreg kontinens vállalatainak és így egészének is a versenyképességét.”


Zsemberi László, A Magyar Bioetanol Szövetség elnöke

Jó adottságok

„A globális felmelegedés sokkal nagyobb károkkal fenyeget, mint bármely más gazdasági jelenség, éppen ezért örvendetes, hogy az Európai Bizottság ismét a fenntarthatóság mellett tette le a voksát, s ennek részeként a bioüzemanyagok felhasználására vonatkozó korábbi célkitűzéseit is megerősítette. Az ezek részarányára vonatkozó százalékos cél hosszú távon biztosítani fogja a növényi alapanyagú üzemanyagok iránti keresletet, s ez Magyarország számára is kedvező, hiszen itt kitűnőek az adottságok a bioüzemanyag-gyártásra, ez pedig lehetőséget jelent egy új gazdasági húzóágazat kiépítésére. Üröm az örömben, hogy Brüsszel nem tért ki a tengerentúlról származó bioüzemanyag-import kérdésére, amely komoly fenntarthatósági és piaci kockázatot jelent az európai gyártóknak.”


Andrew Prest, A Polar Mobil Kft. ügyvezető igazgatója

Piaci előny

„A Saab számára nem jelent teljesíthetetlen kihívást az Európai Bizottság által megerősített éghajlatvédelmi célokból eredő feladatok teljesítése. Ugyanis svédországi anyavállalatunk az elmúlt években nagyon nagy súlyt fektetett az úgynevezett flexi-fuel gépjárművek kifejlesztésére és piaci bevezetésére; ezek magas etanoltartalmú üzemanyaggal is képesek közlekedni, így most eddigi üzletpolitikánk visszaigazolódni látszik. Sőt, a többi piaci szereplővel szemben némi előnyre is szert tettünk a flexi-fuel program korai elindításával, a fejlesztések pedig folytatódnak. Emellett cégünk többségében nem túl nagy hengerűrtartalmú motorokkal felszerelt modelleket gyárt, így a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó elvárások teljesítése sem okoz megoldhatatlan feladatot.”


Valaska József, A Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke

Növekvő terhek

„Társaságunk készült a változtatásokra; már tavaly óta tudjuk, hogy 2013-tól a villamosenergia-iparnak a piacon kell megvennie a szén-dioxid-kvótát. Éppen ezért kértük az uniós illetékeseknél – ám hiába –, hogy tervezett lignitblokkunk még egy ideig ingyen kapjon kvótát. A mintegy 200 milliárd forintos beruházással építendő blokk ugyanis működése első tíz évében lényegében nem termel nyereséget. Az ingyenes kiosztás megszűnése feltétlenül nehéz helyzetbe hozza majd a fosszilis energiahordozót égető erőműveket, s persze a 2013-as intézkedések nyomán a fogyasztói terhek is növekedni fognak. Felkészülésünk viszont tart, s az addig még hátralévő öt évben hozandó fejlesztéseink, intézkedéseink révén akkortól is nyereségesen termeljük majd a villamos energiát.”


Góczi István, Az EMFESZ Kft. ügyvezető igazgatója

Környezetkímélés

„Cégünk az egyik legversenyképesebb és leginkább környezetkímélő energiahordozóra, a gázra alapozza építendő erőműve tüzelését, vagyis minden intézkedés kedvezően érinti, amely a klíma- és a környezetvédelemmel kapcsolatban szigorítást fogalmaz meg. Az ingyenes szén-dioxid-kvóták vásárlásának előírása például azt jelenti számára, hogy a riválisainál kisebb kiadásokra kényszerül majd, vagyis versenyképessége automatikusan javul. Ugyanide vezet, hogy a szén-dioxid mellett más gázokra is kiterjesztik a kvótarendszert, hiszen a társaság által építendő erőmű egyéb károsanyag-kibocsátása is minimális lesz. Közvetlenül nem érinti az EMFESZ-t, hogy a klímavédelmi rendszer hatásköre kibővül más iparágakra is, öszszességében viszont üdvözlendő a környezet fokozott kímélése.”

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.