Középső Áramlat

Meglepő ajánlattal utazik hamarosan Moszkvába egy lengyel küldöttség: mégse a Balti-tenger alatt, hanem a szárazföldön, azaz a Baltikumon, Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül vezessék nyugatra az Északi Áramlat gázvezetéket. Az ajánlat furcsa annak fényében, hogy éppen a felsorolt országok elkerülését célozza az eredeti nyomvonal, de ésszerű is. A szárazföldi beruházás ugyanis olcsóbb lehet, megvalósítása pedig feltételezi az orosz szállító és az előbbi államok kapcsolatának javulását. E kapcsolatokat éppen az olaj- és gázszállítással, tranzitdíjjal összefüggő viták rontották. Vagyis jó jel, ha lengyel részről most megállapodásra látnak esélyt.

Az ötlet fogadtatása kedvező lehet nemcsak az előbbi előnyök miatt, hanem mert – egyes megfigyelők szerint – maga az orosz Gazprom is már régóta erre vár. Anélkül válthatna a könnyebben megvalósítható beruházásváltozatra, hogy gázpiaci pozíciói romlanának. A Balti-tenger alatti nyomvonaltól egyébként is igyekszenek a beruházás közelében lévő országok elvenni az orosz társaság kedvét, amikor rendre környezetvédelmi aggályaikkal bombázzák.

A Déli Áramlat vezetékprojekt egyik ága meg közben mintha kissé északabbra csúszna. A nyomvonalváltozás nem ígérkezik olyan látványosnak, mint a fenti csőnél, s persze még döntés sincs. Úgy tűnik azonban, hogy mégsem az eddigi domináns változat szerint, azaz Szerbia felől érkezik a vezeték Magyarországra, hanem Románia felől – erről egyébként már volt szó –, s tőlünk továbbhaladva elérné Csehországot is.

Ez sem visszavonulás, hanem ügyes tervezés a Gazprom részéről, hiszen így elláthatná orosz gázzal azokat a vevőket is, amelyek a rivális Nabucco vezeték gázára várnak. Utóbbin közép-ázsiai, azerbajdzsáni, esetleg iráni gáz érkezne. Persze előbb-utóbb meg is érkezik. Legfeljebb az importvezeték neve lesz más.