Lökéshullámok
Egyelőre nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy Amerika tüsszentése a vén kontinenst is megfertőzi. Az ottani másodlagos jelzálogpiaci válság nyomán eddig az egyetlen nagyobb bedőlés a brit Northern Rock nevéhez fűződik. Sőt, egy tegnap kiadott meglepő adat szerint decemberben tovább nőtt a vállalati hitelkihelyezések amúgy is gyors üteme az eurózónában, ami még a torzító tényezőkkel együtt sem a küszöbönálló összeomlás jele. Az összkép tehát legalábbis ellentmondásos: miközben például a francia fogyasztói bizalom történelmi mélyponton van, a német üzleti index erős optimizmusról tanúskodik. Egyesek szerint pedig a szűkebb régiónkat fenyegető hitelszűke sem lesz olyan drámai, mint ahogy azt néhányan jósolják.
Persze a hangulat gyorsan változhat. Például az olyan botrányok nyomán, mint a francia Société Générale-nál felfedezett óriáscsalás, vagy újabb jelzálogpiaci „csontvázak” előkerülése esetén. Nem véletlen hát, hogy a négy legnagyobb európai gazdaság vezetői tegnap Londonban válságülést tartottak. Kérdés viszont, hogy a jól hangzó deklarációkon túl valójában mit is tehetnek. Hiszen az uniós érdekegyeztető mechanizmusok lassúsága és a fiskális politikák önállósága miatt mozgásterük a gyors és összehangolt beavatkozásra jóval szerényebb, mint a washingtoni döntéshozóké. Akárcsak a monetáris politika terén. Még szerencse, hogy a jelek szerint van idejük a vészforgatókönyvek megírására.
