Milyen a pénztártagok kockázatvállalási hajlandósága?
Demeter Zsolt. Az Aranykor Nyugdíjpénztár befektetésekért felelős vezetője. Stabilitás. „A választható portfóliós rendszer elindításához kiküldött nyilatkozatok az Aranykor esetében minden tag számára tartalmazták azt a portfóliót, amelyhez életkora alapján tartozik. Ezen besorolásokat a pénztár tagjainak 94 százaléka elfogadta. A jogszabályi besorolástól eltérni kívánók mintegy 30 százaléka volt hajlandó egy várhatóan magasabb hozam reményében nagyobb kockázatot vállalni. Ők a kiegyensúlyozott portfólió helyett a növekedésiben kamatoztatnák nyugdíjcélú megtakarításaikat. A választásukat bejelentők között a portfólióváltók legnagyobb része, közel 70 százaléka a visszafogottabb kockázattal járó kiegyensúlyozott mellett döntött, tehát az e téren aktív ügyfelek jelentős része nem kívánt a magasabb kockázatú befektetések felé elmozdulni.”
Mohr Lajos. Az Erste Bank Országos Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója. Kockázatvállalás. „Az Erste Nyugdíjpénztár tagjainak 14 százaléka élt a választás lehetőségével. Közülük sokan azt a portfóliót jelölték meg, amelybe a törvényi besorolás szerint kerültek volna, míg a tagok 6 százaléka választott másikat. Bár a nyilatkozatot tevők általában az alacsonyabb kockázatú mellett döntöttek, a teljes vagyon közel 88 százalékát a növekedési, 11 százalékát pedig a kiegyensúlyozott portfólióba fektették be, vagyis elmondhatjuk, hogy a nagyobb hozam érdekében hosszabb távon a pénztártagok hajlandók a kockázatok viselésére is. Kasszánknál a növekedési portfólió 45 százaléka részvény, 45 százaléka állampapír, 10 százaléka pedig ingatlanalap, míg a kiegyensúlyozottban az állampapírok aránya jóval magasabb, 72,5 százalék.”
Nagy Csaba. Az OTP Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke. Óvatosság. „Az OTP Pénztáraknál érzékelhető a tagok alacsony kockázatvállalási hajlandósága. A magánnyugdíjpénztárnál a választás lehetőségével élők életkorukhoz képest bizonyultak óvatosabbnak a törvényi előírás szerinti besoroláshoz képest, míg az önkéntes nyugdíjkassza esetében a nagyobb vagyonnal rendelkező pénztártagok közül választották többen a klasszikus, azaz a legkevésbé kockázatos portfóliót. A Stabilitás Pénztárszövetség tagpénztárainak az adatait nézve is ugyanezt a tendenciát állapíthatjuk meg. Ennek ellenére elmondhatom, hogy bizakodók vagyunk. Bonyolult rendszerrel van dolgunk, amelyet tanulni kell, és néhány év múlva a rendszer mélyebb ismeretével talán a tagjaink is merészebben választanak a nagyobb megtakarítások érdekében.”
Szenes Zoltán. A Honvéd Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója. Elégedettség. „A Honvéd Nyugdíjpénztár tagjai közül 16 560 fő választott, ez az összpénztári taglétszám 25 százalékának felel meg. A Honvéd önkéntes ágának 23 százaléka választott saját döntés alapján portfóliót, 77 százalékot automatikusan sorolt be a kaszsza. Az önkéntes tagok 87 százaléka a kiegyensúlyozott, 1 százaléka a klasszikus, 12 százaléka pedig a növekedési portfólióba került. A magánpénztári ágazatban 30 százalék választott saját döntés alapján portfóliót. E szerint az itteni ügyfelek 16 százaléka a kiegyensúlyozott portfólióba, 1 százaléka a klasszikusba, 83 százaléka a növekedésibe került. Az is bebizonyosodott, hogy a tagság összességében elégedett az eddigi kiegyensúlyozott befektetési politikával, hiszen jelentős arányban erre a befektetési csomagra szavaztak.”
Zolnay Judit. Az Axa Nyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke. Felelősség. „Az Axa mindkét ágazatában kínál választható befektetéseket; az önkéntes pénztártagok 20 százaléka maga választotta meg a portfólióját. 2008 januárjában a magánkasszák közül az elsők között indítottuk el háromféle befektetési csomagunkat, tagjaink mintegy 10 százaléka döntött arról, hogy mibe kívánja fektetni a nyugdíjtőkéjét. Rájuk jellemző, hogy bár életkoruk szerint a legkockázatosabb portfólióba kerültek volna, eggyel visszaléptek, és a kiegyensúlyozott kosarat választották. Az viszont igazolódott, hogy a pénzügyeikkel igen keveset törődő magyarokban – ha pénztártagokká válnak, és a pénzügyi szolgáltatójuk is feladatának tartja, hogy professzionális szolgáltatást nyújtson – feltámad a befektető, és felelősségteljesen gondolnak nyugdíjaskorukra.”
