Állóháborúban az internet gigászai
Még inkább igaznak tűnik ez az állítás figyelembe véve az elmúlt két és fél hét eseményeit, amelyek sokat rontottak a Microsoft ajánlatán. A világ legnagyobb szoftvercége papírjainak árfolyama ugyanis a bejelentés óta több mint 13 százalékkal csökkent, így az ajánlat értéke ma már alig több mint 41 milliárd dolláros. Pont az ellenkezője történt a Yahoo! háza táján: a cég befektetői hosszú idő óta nem tapasztalt magas árfolyamnak örülhettek február közepére, hiszen a felvásárlási terv bejelentésekor 19 dollárt érő papírok ára napjainkra 29 dollár körüli szintre emelkedett. Még inkább érthető a Yahoo! vezetésének elutasító döntése annak fényében, hogy egyes források szerint a Microsoft egy éve 43 dollárt fizetett volna részvényenként, amikor a keresőcég papírjai 28 dollár körüli áron cseréltek gazdát. Nem meglepő, hogy a Yahoo! igazgatótanácsának nyilatkozata szerint 40 dolláros ár – ez összességében már 60 milliárd dolláros vételárat jelentene – esetében lehetne komolyan fontolóra venni az ügyletet.
A keresőcégnél igyekeznek felhajtani az árat. Ezt a célt szolgálhatja az is, hogy más, média- és internetpiaci szereplőkkel való összeolvadás, együttműködés lehetőségét is megszellőztették. Így például a The Times szerint keresik annak lehetőségét, hogy felújítsák a tárgyalásokat a Time Warner médiabirodalomhoz tartozó America Online-nal egy esetleges összeolvadásról. De a Disney-vel, sőt az ősellenségnek számító Google-lal való együttműködés lehetőségét is számításba vették.
Azt még senki sem tudja, hogyan végződik az internetes gigászok csatája, az azonban biztos, hogy elhúzódó küzdelemre lehet számítani. A fúziót érthető módon a leginkább ellenző, a netes kereső- és ezzel együtt a hirdetési piacot uraló Google minden jogi és gazdasági eszközt bevet a felvásárlás megakadályozására. Elsősorban nem is a keresőpiacon elért pozíciója miatt kell aggódnia a világ legnépszerűbb internetes keresőjét üzemeltető cégnek, hiszen ebben a szegmensben az Egyesült Államokban 58,4 százalékos a részesedése, míg a két nagy vetélytársnak összesen 32,7. Azonban az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően az internetes piac egyéb szegmenseiben is egyre komolyabb jelenlétet épített ki a Google, webes irodai alkalmazásaival pedig már a Microsoft felségterületére is bemerészkedett a Word, az Excel és hasonló programok netes alternatíváit kínálva. A cél egyértelmű: az internetezők minél nagyobb táborát elérni, minél jobban a márkához kötni őket, és ezáltal vonzóvá tenni a cég által fenntartott felületeket a hirdetők számára.
Nos, a szépen felépített stratégiát ha meg nem is buktathatja, de mindenesetre megnehezítheti a megvalósítását, ha a Microsoft megszerzi a Yahoo!-t. A szoftvercég ezzel piacot, több százmillió felhasználót nyerne, így nagyobb eséllyel indulhatna harcba a netes hirdetési dollárokért, gyengítve a Google pozícióját.
Persze még az is elképzelhető, hogy a Yahoo! félig vagy akár teljesen független marad. Az előbbi megoldásra már született is forgatókönyv, a Google kínált mentőövet: a keresőszolgáltatás üzemeltetését vállalná át, a bevételen pedig osztoznának. A másik forgatókönyv azonban egyre kevésbé tűnik valószínűnek, különösen a Yahoo! tavalyi eredményeinek fényében. A három nagy netes cég üzleti adatai azt mutatják, hogy a küzdelem immáron kétszereplős, a Yahoo! vagy a szolgáltatás egy része pedig valamelyik riválisa karjaiban végzi.
