Csendesek itt a hajnalok?

A közösségi gyógyszerpiac működési hatékonysága közvetlen hatással van minden egyes uniós polgár mindennapjaira. Közösségi szinten évente 200 milliárd eurót fordítunk orvosságokra. Ez egyénekre lebontva fejenként 400 eurót, azaz mintegy 100 ezer forint körüli összeget jelent a csecsemőktől az idősekig. Nem vitatott az ágazati ellenőrzés jelentősége, de jelzésértékű maga a megvalósítás is.

A versenyhatóságok által lefolytatott ágazati vizsgálatok célja az egyes iparágak működésének a megismerése. A januári fellépés hatásos nagybelépővel indult: a hatékony ismeretszerzés érdekében a bizottsági munkatársak a nemzeti versenyhatóság képviselőinek társaságában Európa-szerte előzetes bejelentés nélkül jelentek meg a gyógyszercégek irodáiban.

Az uniós versenyjogi biztos hangsúlyozta, hogy az ágazati vizsgálat (szemben a konkrét vállalati magatartásokra irányuló versenyfelügyeleti eljárásokkal) nem feltételez az érintettek részéről versenykorlátozó magatartást. A szükséges információkhoz való azonnali hozzájutás azonban indokolttá tette az előzetes bejelentés nélküli helyszíni adatgyűjtést.

Az ágazati vizsgálathoz szükséges ismeretanyag ugyanis a gyógyszercégek legbizalmasabb üzleti terveit, stratégiáit is érinti, a bizottság pedig abból indult ki, hogy az ilyen információk visszatartása, megsemmisítése valószínűsíthető. Ám arányosnak tekinthető-e a vállalati autonómiába történő ilyen mértékű beavatkozás olyan eljárások során, amelyek deklaráltan nem versenyjogsértő magatartások kivizsgálására indulnak?

Átfogóbban fogalmazva: felügyeleti eljárásaik során milyen mélyen avatkozhatnak be a közigazgatási hatóságok a piaci szereplők döntési és információkezelési autonómiájába anélkül, hogy számukra indokolatlan hátrányokat okoznának?

A kutatás a legerősebb helyszíni adatgyűjtési forma, amely nem csupán az érintett piaci szereplő autonómiáját, hanem a vállalkozásban részt vevő magánszemélyek személyes autonómiáját is érintheti. A hatóság ugyanis bármely helyszínt átkutathat, oda önhatalmúlag, akár a tulajdonos vagy ott tartózkodó személy akarata ellenére beléphet, lezárt területet, helyiséget felnyithat.

Az erős büntetőeljárási jelleget hordozó hajnali rajtaütés eszközét azonban nem minden hatóság nem minden eljárásában alkalmazhatja, és nem általános bizonyítékszerző céllal. Jelenleg a jogalkotó által meghatározott magatartások vizsgálata esetén antitrösztügyekben a Gazdasági Versenyhivatalnak és a bizottságnak vannak kutatási jogosítványai, illetve egyes gyógyszerpromóciós ellenőrzései során az Egészségbiztosítási Felügyelet jelenhet meg váratlanul a vállalatok kapujában.

A jogállam, a törvényesség fenntartásához nyilvánvalóan szükség van olyan közigazgatási intézményrendszerre is, amely a tevékenységét a legkülönfélébb információk ismeretében, azok felkutatásával tudja csak kifejteni. Az érem másik oldalát sem feledhetjük azonban, a beavatkozás komolyságának megfelelő garanciák beiktatása is elengedhetetlen. Ezeket a jogszabályok rögzítik, így például a kutatáshoz előzetes bírósági engedélyre van szükség, továbbá „eljárásjogi védelem” alatt áll az ügyfél és megbízott ügyvédje közötti kommunikáció. A törvény betűje a gyakorlat révén válik valósággá, s a legfontosabb szempont, hogy a hatósági adatgyűjtés a célhozkötöttség és az arányosság elvei mentén, valamint – lévén büntetőeljárási jelleget hordozó intézményről szó – az elmúlt évszázadokban kialakult büntetőjogi és büntetőeljárási jogelvekre tekintettel valósuljon meg.

A szerző ügyvéd, a Réti, Antall és Madl Landwell Ügyvédi Iroda tagja