Hogyan alakulhat az euró/forint árfolyam?

Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető elemzője. Kockázati étvágy. „A közeljövőben az árfolyam hektikus alakulására számítok, ezt felerősítheti egy esetleges általános feltörekvő piaci eladási hullám. Rövid távon nem kizárt a 270-nél gyengébb árfolyam sem, különösen, ha a piac félreértelmez egy esetleges jegybanki kamatemelést. Hosszabb távon a magasabb kamat segíti a forintot, különösen, ha az EKB a várakozásoknak megfelelően csökkenti a kamatszintet. Egy mély amerikai recesszió a világgazdasági növekedést is erősen visszavetné, ami javítaná a hazai inflációs kilátásokat, erősíthetné a forintot. Ha viszont az amerikai gazdaság elkerüli a recessziót, a kockázati étvágy javulása vezet a forint erősödéséhez. Emiatt és a javuló hazai egyensúlyi helyzet miatt az év második felében visszavárom a forintot a 250– 260-as sávba.”

Kiss Mihály. A Raiffeisen Bank elemzője. Spekuláció. „A forint gyengülése mögött nyilvánvalóan egy Londonból kiindult spekulációs támadás húzódik meg, de jelzi, hogy a visegrádi négyek közül a magyar gazdaság fundamentumai a leggyengébbek. Ennek ellenére rövidebb távon a forint 255-ös szintig való visszarendeződését valószínűsítem, ehhez azonban szükség van a globális kockázatvállalási hajlandóság növekedésére is. Jelenleg a közelgő népszavazás és annak politikai vonzatai jelentik a legnagyobb kockázatot. Amennyiben az ország valóban túl van a megszorító intézkedések nehezén, úgy az év második felében lazább fiskális politikára számíthatunk a kormánytól. Ha ez a monetáris politika lazításával párosul, akkor ismét gyengébb – júniusra 260, az év végére 265-ös – forint-árfolyammal kell kalkulálni.”

Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője. Exportfüggés. „A devizapiaci fejleményekből jól kiolvasható a forint nagyobb sérülékenysége a többi régiós fizetőeszközhöz képest. A javuló fundamentumok ellenére a jelek szerint nem érvényesül belső hajtóerő a magyar gazdaságban. Az eddigi húzóág, az export az amerikai recesszió és még inkább a Nyugat-Európát fenyegető lassulás miatt veszélybe került. A következő hónapokban a hazai deviza erejét megtépázó trend megfordulására kicsi az esély. A piac a forint számára pozitív hírekre kevéssé reagál, a negatív eseményeket pánikszerű tünetekkel felnagyítja. Az év második felében, a recessziós félelmek lecsengésével párhuzamosan a befektetők figyelmét megragadhatják a javuló egyensúlyi mutatók, és az euró/forint kurzus ismét a 260 forintos szint alatt stabilizálódhat.”

Trippon Mariann. A CIB Bank elemzője. Beszállási pont. „A 256–259-es sávból tört ki az euró/forint keresztárfolyam az elmúlt hetekben, és a 267-os szintet is átlépve 2006 ősze óta nem látott szinteket tesztelt. Az alaphangulatot a globális klíma adta meg, a leértékelődés felgyorsulásához azonban már országspecifikus faktorok – esetenként pletykák és spekulációk – járultak hozzá. Rövid távon a törékeny külső hangulat, a belpolitikai bizonytalanságok, a kamatemelési spekulációk miatt nem kizárt, hogy a forint újabb mélypontokat tesztel. Hosszabb távon 270 feletti euró/forint kurzust már az MNB sem tolerálna. Alapesetben azonban az év második felében már javuló globális klímával számolunk, így egyelőre év végére vonatkozó, 254 forintos euróárfolyam-előrejelzésünkön nem módosítottunk.”

Németh Dávid. Az ING elemzője. Hitelesség. „A következő hetekben várhatóan fennmarad a forint sérülékenysége, amely a márciusi népszavazáskor és a 15-i ünnepkor tetőzhet. A javuló mutatók ellenére a feltörekvő piaci eladási hullámokban, a forint továbbra is a török líra és a dél-afrikai rand mellett az érzékenyebb devizák között maradhat. A hazai fizetőeszköz euró-árfolyama rövid távon továbbra is a 260-as, sőt 265 körüli szinten alakulhat. Az óvatos jegybanki politika középtávon megnyugtathatja a forintot. A tavasz második felében újabb eladási hullám indulhat ki a részvénypiacokról – negatív amerikai gyorsjelentések –, ettől a forint ismételt gyengülését várjuk. A fiskális politika hitelességének növekedésével megerősödhet a hazai fizetőeszköz iránti bizalom, ezért később 250 körüli árfolyamot valószínűsítünk.”